Tíz éve ugyanúgy hiányzol, Phoebe ...

3600 nap, 120 hónap, tíz év ... ennyi idő telt el azóta, hogy elmentél, és még mindig könny szökik a szemembe ha rád gondolok, Phoebe. Sok éven át örlődtem, hogy bár másképp történt volna, bár ne akartam volna annyira azt utolsó almot, bár ne maradtál volna vemhes, bár ne kellett volna műtéttel világra segíteni a babákat, bár egy másik állatorvoshoz fordultam volna, bár csak itt öregedhettél volna meg mellettem ... és a "bár csak"-ok sora végeláthatatlan. 

BISS CH Russian Roulette of Nordica

Örökre belém égett ahogy betesszük ernyedt kis testedet a kocsiba, ahogy zokogva lélegeztetni próbállak, ahogy száguldunk veled a legközelebbi állatorvosi rendelőhöz, ahogy felkapunk és berohanunk veled az orvoshoz és ahogy összeesem, amikor megtudjuk, hogy már nincs mit tenni ...

(hiába a 10 év, most el kell mennem egy zsebkendőért...)

Tenyésztői pályafutásom legsötétebb napja volt 2010 október 19. És az, hogy Phoebe meghalt, további megpróbáltatásaink kezdőpontja volt csupán.

Itt maradtunk öt árva kiskutyával. Pótmamát nem találtunk, így cumisüveg segítségével kezdtük etetni őket, először tápszerrel, majd állatorvosi javaslatra, kecsketejre álltunk át. Az egész család szolgálatban volt, a lányaim, édesanyám és a párom, minden két-három órában cumiztattuk a babákat, pisiltettük-kakiltattuk őket, aludtunk egy-két órát majd kezdtük elölről az egészet. Zombiként, lelkileg összetörve küzdöttünk a kiskutyákért és próbáltuk egymásban tartani a lelket. 

BISS CH Vannabe of Nordica

Drága édes Vannabe, Phoebe féltestvére mentett meg bennünket. Örökbe fogadta a kicsiket bár neki még soha nem voltak kölykei. Megtett mindent, amit csak tudott, melengette, szeretgette és tisztogatta a kicsiket épp csak etetni nem tudta őket. De így is óriási terhet vett le a vállunkról. A kicsik jól fejlődtek. Nem voltak emésztési problémáik, elégedettek voltak és gyönyörűek. Minden kölyök tenyésztőkhöz került, mi is megtartottunk egy kis szukát, hogy maradjon egy kis Phoebe körülöttünk.

Aztán 2010 februárban kiderült, hogy az egyik Franciországba eladott fiúcskának kataraktája van …  egyszerűen nem értettük ez hogyan lehet. Sokkoló volt a hír, hogy ennyire fiatalon … és egyáltalán, ez egyszerűen nem létezik! Természetes, hogy mindkét szülő szűrve van és egészséges, Phoebe-nek korábbi két almából már összesen 10 kiskutyája született, akik már felnőttek és mind egészségesek. Úgy döntöttünk, az lesz a legjobb, ha visszavásároljuk és hazahozzuk a kicsit. 3000 km-t autóztunk érte. Itthon kértünk időpontot szemvizsgálatra, hogy kiderítsük valóban beteg-e a kölyök és ha igen, mi lehet az oka. Ugyanakkor értesítettük a többi gazdit, hogy ők is mielőbb vizsgáltassák meg a kutyáikat. Kiderült, mindannyiuknak kataraktája van. 

Egyszerűen nem létezik, hogy 5 kiskutyának, mind a 10 szeme ilyen fiatalon kataraktás! Először a hazai szemészszakorvosokat kerestük meg, ami óriási csalódás volt. Egyikük sem tudott segíteni, még csak ötletet sem tudtak adni, hogy mi történhetett. Mindannyian azt szajkózták, hogy ez örökletes dolog sőt a Szemészeti Tanszék specialistája azt a tájékoztatást adta, hogy a kölykeinknél a katarakta idővel romlani fog, a kutyák meg fognak vakulni és csak a műtéti beavatkozás segíthet rajtuk. 

De minket nem olyan fából faragtak, hogy ebbe beletörődjünk. Választ akartunk a kérdéseinkre!

A legnagyobb nehézség az volt, hogy nem tudtuk mire keressünk. Katarakta témában rengeteg publikációra bukkantunk, de mind csak az öregségi illetve az örökletes formát taglalta. Aztán egyszercsak  rábukkantam egy amerikai állatorvosi szakkönyv internetes változatára, ahol megemlítették a táplálkozási kataraktát! Ez a forma az árván maradt, mesterségesen felnevelt kölyköket érinti, amelyek kecsketejen vagy olyan tápszeren nőnek fel, amelyből egy fontos aminosav, az arginin hiányzik. A cikkekben azt olvastuk, hogy már a katarakta elhelyezkedése és formája is arra engedi a vizsgáló orvost következtetni, hogy ez valami más. A diagnózist másodsorban támogatja a katarakta egységes és nagyon korai megjelenése. 

Sajnos az itthoni szemspecialistáknak akkoriban nem volt gyakorlata ebben a kérdésben. Egyrészt még mindig kevés volt azon kutyák száma, akik szemszűrésre kerültek, másrészt kevés tenyésztő van, akik ilyen szerencsétlenül jár, hogy mesterségesen kell, hogy felneveljen egy almot. Harmadrészt még kevesebb annak az esélye, hogy egy ilyen alom összes kiskutyája tenyésztőkhöz kerül, akik számára elengedhetetlen a szemszűrés megléte.

Külföldi, főképp tengerentúli tenyésztők javasolták, hogy vizsgáltassuk meg újra a kiskutyákat egy éves koruk körül, mert gyakran addigra ez a lencsehomály minimalizálódik vagy akár el is tűnik. Sajnos nem láttunk esélyt arra, hogy akár egy év múlva találunk olyan szakértőt itthon, akinek lesz bármilyen nemű tapasztalata és segítséget tud nyújtani.

Mégis a legnagyobb problémának azt érzem, hogy az általános állatorvos, akihez ilyen esetben a szerencsétlenül járt tenyésztő vagy gazdi fordul, nem tud erről a veszélyről. Hiszen miért is fordulna szemspecialistához egy árván maradt alommal?  A mi kölykeinknek sem volt probléma a látásával. Teljesen egészségesek voltak mindaddig, amíg kitágított pupillájukba műszerekkel bele nem tekintettek a szakorvosok. Hat évvel később az egyik kölyköt ebből az alomból meg szerettük volna mutatni egy szemész szakorvosnak. Bíztunk abban, hogy ő már ismeri ezt a problémát és reméltük, hogy a vizsgálat további információval szolgál majd. Sajnos ez a szakorvos sem hallott még a táplálkozási kataraktáról (2016-ot írtunk!).

Fura vagy inkább keserű az egészben, hogy rém egyszerű a történet ... ha egy növényevő állat tejével próbálunk felnevelni egy húsevő állatkölyköt, ne csodálkozzunk, hogy fontos aminosavak hiányoznak majd a táplálékából. Azzal sem mondok újat, hogy míg a kecskegidák nyitott szemmel születnek, a kölyökkutyáknak 10-14 naposan nyílik csak ki a szemük. Hogy miért? Mert még további fejlődésre van szükségük, s ha ebben a fontos fejlődési szakaszban nem jutnak hozzá fontos aminosavakhoz, akkor ez bizony táplálkozási kataraktához vezet.

Az állatorvosok nekünk a kecsketejet javasolták, a számos példát említve, amikor sikeresen ezen neveltek fel más tenyésztők kiskutyákat. Az állatkerti árva állatok is ezt kapják, bár náluk nem hiszem, hogy valaha is kérdés volt, hogy emiatt esetleg fejlődik-e bármilyen mértékű szürkehályog a szemükben, hiszen az állat jól lát, a hályog csak műszeres vizsgálattal látható. Mikor nálunk kiderült a baj és megkérdeztük, hogy az általuk korábban említett tenyésztőknél mi történt a kicsik szemével, természetesen nem tudták a választ, azt sem, hogy részt vettek-e szemszűrésen velük valaha is, vagy sem.

A történetet 2011-ben megosztottam a weboldalunkon és a facebookon is, hátha hasznára válik valakinek, aki hasonló helyzetbe kerül. Azt sem érdekelt, hogy sokan inkább arra használták ezt fel, hogy rossz hírünket keltsék. Ez legyen az ő problémájuk. 

 

Senkinek nem kívánom, hogy mindezt át kelljen élnie, de ha mégis megtörténik a baj, jobb, ha tudjuk, mire kell vigyáznunk.

---------------------------------------------------------------------------

Némi alap információ a táplálkozási hiányosságból eredő kataraktáról:

Dr. Lisa Meek, Member ACVO (American College of Veterinary Ophthalmologists)

(fordította: Nagy Teodóra) 

A katarakta táplálkozásból eredő formája tápanyagok hiányából vagy túladagolásából fakad. Különböző fajoknál figyelhető meg, mint pl patkányok, malacok, farkasok, tengeri malacok és persze kutyák és macskák. Kutyáknál és macskáknál a leggyakoribb ok a mesterséges táplálás.

Rendszerint jól megkülönböztethető a katarakta örökletes formájától. A lencsehomály formája és elhelyezkedése is egyedi. A homály pár héttel a mesterséges táplálás megkezdése után jelentkezik. Amennyiben kiderül, hogy a kölykök mesterségesen voltak táplálva, a diagnózis egyértelmű. Hozzátartozik, hogy az örökletes katarakta ritkán jelentkezik ilyen fiatal korban (néhány esettől eltekintve)

A táplálkozási katarakta ritkán fejlődik úgy, hogy az a kutyát zavarná a látásában. Előfordul, hogy idővel inkább javul, a fiatal szemlencse gyógyulási képességéből adódóan. Minél fiatalabb korban kezdik meg a kölykök mesterséges táplálását, annál valószínűbb, hogy katarakta alakul ki náluk. Ugyanakkor, minél hamarabb kezdenek el komplett tápot enni, annál könnyebben stabilizálódik a helyzet és a lencse esetleg elkezd gyógyulni.

Számos kutatást folytattak, hogy meg tudják határozni mi okozza a táplálkozási hiányosságból fakadó kataraktát.  A legtöbb kutatás abnormális szintű aminosavakról számolt be mely fajonként különbözött. Kutyák esetében az arginin hiányt jelölték meg a legvalószínűbb okként. A legtöbb kereskedelemben kapható tápszer nem tartalmaz (elegendő) arginint. Egy kivétel a Nurturall*. A legtöbb helyen  kapható tápszerekben alacsonyabb proteinszint mérhető, mint a kutyatejben. A szukák tejében körülbelül 10,7% a protein, a tehén és a kecsketejben 3.5%, a kereskedelemben kapható tápszerek protein tartalma 4.5-7.5% között mozog.

A házilag készített tejek nem voltak bevonva a kutatásba. Az azonban ismert, hogy a hús jó arginin forrás. Ezért a legáltalánosabb javaslat, hogy adjunk marhás vagy májas bébiételt a tejpótlóhoz. Sajnos mivel kutatások nem igazolták ennek hatásosságát, arra vonatkozóan nincs javaslat, hogy mégis mennyi bébi ételt adagoljunk a tejhez.

Dr. Lisa Meek javaslatai a következők:

• Ha a szuka valamilyen okból nem tudja kölykeit táplálni, keressünk egy szoptatós szukát a kölykök számára.
• Minél tovább kapnak a kölykök anyatejet, annál kisebb a valószínűsége, hogy táplálkozási hiányosságból adódó kataraktájuk fejlődjön
• Ha nem tudjuk anyatejen felnevelni őket, adjunk annyi marhát vagy májat tartalmazó bébi ételt a tejpótlóhoz, hogy az még folyékony maradjon ügyelve arra, hogy ne ugorjon meg a kölykök vércukor szintje
• Adjunk kölyök tápot a kicsiknek, amilyen hamar csak tudunk
• Ha más lehetőségünk nincs, adjunk a kölyköknek Nurturall*-t, mert ennek a tápszernek a legmagasabb a protein tartalma, illetve tartalmaz hozzáadott arginint.

 

(*megjegyzés: amerikai publikációról lévén szó, a specialista amerikai tejpótló márkákról beszél)

források: http://devinefarm.net/rp/rpcatar.htm

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC340218/

https://healthypets.mercola.com/sites/healthypets/archive/2012/01/10/cataracts-can-cause-pets-blindness.aspx

https://www.researchgate.net/publication/11329717_Nutritional_Lens_Opacities_in_Two_Litters_of_Newfoundland_Dogs1

Egy másik amerikai szemspecialista, Dr. Nancy M. Bromberg, akit levélben megkerestem, a következő tájékoztatást adta:

 

A táplálkozási hiányosságból adódó katarakta rendszerint egy gyűrűszerű homályt mutat a lencse nucleus körül (belső rész, ami a kölykök születésekor már létezik), és elválasztja azt az egészséges kéregtől. Ez abban az esetben alakul ki, ha a kölykök kizárólag tápszert/tejpótlót kapnak életük első hetében. Ezen időszak alatt a fejlődő szemlencse proteinek abnormális alakot vesznek fel. Miután a lencse tovább fejlődik a kölykök növekedése során, a gyűrű alakot mutató katarakta mérete csökken a lencséhez viszonyítva, de soha nem tűnik el. A legtöbb esetben ez a típusú katarakta nem növekszik és nem okoz jelentős látás károsodást. A legtöbb szemspecialista meg tudja különböztetni a táplálkozási hiányosságból eredő kataraktát az örökletes formától. Legalábbis itt az USA-ban, a “CERF” (Canine Eye Registration Foundation) keretein belül ez a katarakta nuclear kataraktaként lenne diagnosztizálva, amellyel a kutya tenyésztésbe vonható.

Nancy M. Bromberg, VMD, MS, DACVO

Aki tovább szeretne kutakodni a témában angolul a „nutritional cataract” kifejezésre rákeresve talál információt.

 

A tenyésztés komoly munka, alapos felkészülést igényel az erre vállalkozótól, de számos dolog van, amire nem lehet felkészülni, csak később tanuljuk meg, a magunk, vagy szerencsés esetben mások hibájából okulva. A tenyésztéshez szükség van egy jó állatorvosra is, szakemberre, akire számíthatunk az oltásoknál, de a bonyolultabb vagy komplikáltabb esetekben is. Kérdésekkel fordulunk hozzá, adunk a véleményére, követjük az utasításait, hozzá sietünk, ha baj van, bízunk benne. Ugyanakkor szerintem minden diagnózist érdemes megkérdőjelezni! Keressünk válaszokat, kutassunk mi magunk is, ha a saját magunk miatt nem is, akkor azokért, akik utánunk jönnek!

WOOF! Beszéltem!

Phoebe drága emlékére 💔

 

Tudományos, professzionális mellébeszélés ez kérem szépen

Mióta megnyitottuk az üzletünket Budapesten a Dembinszky utcában még a korábbinál is sokkal több  hiededelmet, mitoszt hallok a gazdiktól a kutyák és macskák táplálásával kapcsolatosan. 

"Az én kutyám speciális étrenden van az állatorvos javaslatásra, csakis csökkentett fehérje tartalmú tápot kaphat." (aham ... és így szép lassan leépül szerencsétlen állat)

"Kutyusom kizárólag száraztápot kaphat, mert fogköves és a táp rágása (?) segít a fogkő eltávolításában." (OMG látott Ön már száraztápos kutyát hányni? Egészben kerülnek elő a szemek a kutya gyomrából)

"A száraztáp, amit a kutyám eszik, kifejezetten erre a fajtára van kialakítva, ezért biztosan ez a legjobb számára." (bullshit!)

"Az állatorvosom azt javasolta, hogy csakis a JGHFDDBLA márkához tartozó tápokat adjam a kutyának és ezt nála mindig be tudom szerezni." (ejnye!)

"A cicám csakis az alutasakos eledeleket eszi meg. Nincs olyan macskatápjuk, ami alutasakba van csomagolva?" (jesszusom!)

A kutya húsevő ragadozó. Ez a mondat kérem szépen általános iskolai tananyag és egy olyan dolog, amelyet számtalan tény támaszt alá kezdve a kutya orra hegyétől a farka tövében található nyílásig.

A kutya fogazata egyértelműen a ragadozókra jellemző, állkapcsát csak nyitni és zárni tudja, oldalirányú, örlő mozgást nem tud végezni. Nyálában nincsenek meg azok az enzimek, amelyek a keményítő felbontásához szükségesek, ellenben olyan erős gyomorsavval rendelkezik, amelynek segítségével még a bomlásnak indult húst is képes biztonsággal elfogyasztani. Az emésztőrendszere rövid (~60cm), jóval rövidebb, mint a mindenevőké (6-12méter), és töredéke a növényevőkének (akár 30 méter!).

Ezt a pár mondatot már sokszor leírtam, de nem lehet elégszer ismételni.

Szóval húsevő … ennél egyszerűbb nem is lehetne.

 

Mégis sokan elhiszik azt, hogy a kutyák és a cicák egészséges táplálásához különleges tudás, végzettség, diploma szükséges és, hogy az a legfontosabb, hogy nagynevű JGHFDDBLA (tetszés szerint behelyettesíthető) márka a legjobb, hiszen szakértő csapat áll tudományosan összeállított termékeik mögött. #bullshit

Megmondom mihez kell a tudomány: ahhoz, hogy az élelmiszeriparban már hasznosíthatatlan anyagokból összeállítsanak egy takarmányt, amit a kutya többé-kevésbé tud hasznosítani, valami olyat amivel túlél, ami életben tartja, és amit hajlandó elfogyasztani. Ehhez szükség van trükkökre, tudományra, hiszen a kutya ösztönétől hajtva soha nem enné meg például sem a kukoricát, sem a búzát, borsót, szóját, zabot és még sorolhatnám.  

Szülőként felneveltük gyerekeinket mindenféle tudományos végzettség nélkül. Nem kellett hozzá dietetikusi végzettség, tudományos fokozat! Elég volt a józan ész! 

Na nehogy már egy kutya fogjon ki rajtunk!

 

WOOF!

 

Most komolyan! Miért van gabona a kutyatápokban?

Időről időre napvilágot lát egy-egy cikk, ami kiveri nálam a biztosítékot a gabona kontra kutyaeledel témában. Erre a mostanira muszáj volt aludnom jó néhányat, hogy 100%-ban indulat nélkül, tényekre alapozva cáfoljam meg mindazt, amit „szakértők” összehordtak.

Sajnos tény, hogy a kutyák, bár ragadozó állatok, a számukra gyártott tápok nagy mennyiségben, akár 50-70%-ban tartalmaznak gabonaféléket. Az ominózus cikk szerint ez jó, mivel a gabonára a kutyának és macskának szüksége van, sőt, jó tesz nekik. Hmmmm ....

A cikket egy állatorvos írta. Írása alatt megjelölte azokat a forrásokat, amelyeket felhasznált. Sajnos nem mindegyik cikk érhető el, de ami megnyitható, az mind a következőket támasztja alá:
• a farkas falkában vadászik
• a farkasfalka prédája 90-95%-ban nagytestű kérődző állat (egy préda közös levadászásával az egész falka élelemhez jut)
• a sikeres vadászat után a falka társak közösen fogyasztják el a prédát, elsőként a legtáplálóbb belső szerveket fogyasztják el, majd az izomzatot, végül a csontokat és a bőrt.

Eddig rendben is vagyunk. A fenti megfigyelések hitelesek és megkérdőjelezhetetlenek. Tudjuk, hogy a kutya őse a farkas, a kutya DNS-e 99,9%-ban megegyezik a farkaséval, így emésztőrendszere a mai napig a farkas őst mintázza.

Azonban jön is az első bukfenc … a cikk írója szerint a farkas miután elejtette az áldozatát, annak hasát nyitja fel és a belső szerveket fogyasztja el, máj, szív, zsigerek és a préda többi részét gyakran ott hagyja …
Amiből azt a következtetést vonja le a cikk írója, hogy a zsigerekben lévő félig megemésztett növényi részek fontos részét képezik a farkas táplálkozásának.

Én azt mondom, oké, hiszen a belső szervek roppant táplálóak, DE!

Tegye fel a kezét, aki látott már dokumentumfilmben farkast, akarom mondani farkasokat vadászni!? Bizony FARKASOKAT, így többes számban! Ugyanis a farkas falka állat, falkában is vadászik! Egyedül gyakorlatilag esélytelen egy nagyobb kérődzővel szemben.

És itt már fel is merülhet még a laikus olvasóban is a következő kérdés: létezik az, hogy a falka által elkapott és leölt őz, szarvas, bölény, vaddisznó vagy egyéb kérődző állatnak csupán a szívét, máját, beleit és egyéb belső szerveit eszik meg a farkasok? Vajon hány állat lakhat jól egyetlen szarvas belső szerveivel? Mi lesz a többiekkel? Vadásznak maguknak más belső szerveket?

HÁT NEM! A farkasfalka bizony megbecsüli a nehezen levadászott zsákmányt és elfogyasztja. Így jut a falkában mindenkinek enni való, a kölyköknek, a vadászni már nem tudó gyengéknek, öregeknek is.

Opportunista ragadozóként amúgy teljesen természetes, hogy az áldozat hasfalát nyitja fel a farkas. Ugyanis ez a legkönnyebb és leggyorsabb módja annak, hogy az áldozatból a lehető leggyorsabban belakmározhasson. És hát az a biztos, ami már a pocakban van! Azt is tudjuk, hogy a préda elejtésekor igyekeznek a farkasok degeszre tömni magukat, mert nem tudni, mikor jutnak legközelebb ételhez (innen ered a kutyáink falánksága, habzsolása, amit sokan rendellenesnek gondolnak, holott leginkább erős ösztönökre utal).

El is jutottunk egy másik kardinális kérdéshez: mit eszik a préda? Mi az az értékes anyag, ami a leölt kérődző állat gyomrában beleiben van és a farkasok nagy lelkesedéssel fogyasztják? 

Hát elárulom: nem gabona! 

Hanem fű kérem szépen, meg levelek, rügyek és hasonló növényi részek. A kérődző állatok ugyanis elsődlegesen szálas takarmányt fogyasztanak, nem pedig gabonát, ahogyan a cikk írója állítja. Elég, ha abba belegondolunk, hogy egy naptári évet figyelembe véve, annak csak egy töredékében, pár héten keresztül teremnek a kalászos növényeken pl. búza, kukorica stb. gabonaszemek. Csak ebben a pár hétben lenne esélye annak, hogy a levadászott kérődző állat beleiben gabonát is (!) találjanak a farkasok.
Az európai őzek, szarvasok, vaddisznók ráadásul csak az utóbbi 500 évben találkozhattak egyáltalán kukoricával, hiszen az csak ekkor került be Kolumbusznak köszönhetően a kontinensre Amerikából. Az is igaz, hogy a kukorica melegkedvelő növény gyanánt az észak európai területeken nem terem, így az északi területekre visszaszorult farkasok a legritkább esetben ejthettek el olyan növényevő állatot, amelynek kukorica volt az emésztőrendszerében.

Mégis a legtöbb kutyatáp gyártó előszeretettel használ nagy mennyiségű kukoricát a tápok készítése során! A legszomorúbb az, hogy ezt "tudományosan" meg is ideologizálják!

Tény, hogy a gabonaféléknek is van fehérje tartalma, ez pedig a glutén. Ez viszont sajnos lehetőséget nyújt arra a tápgyártóknak, hogy még egy kicsit spóroljanak a hússal és összességében a táp minőségével. Ugyanis amikor egy kutyatápos zsákot nem olvasunk el alaposan, és csak az analitikát nézzük meg, azaz azt, hogy mennyi fehérje, zsír, szénhidrát van a tápban, akkor bizony könnyen belefuthatunk abba, hogy a fehérje tartalom nagy részét növényi fehérje, azaz glutén alkotja. Ez több szempontból jelent problémát.
Egyik az, hogy a kutya és a macska húsevő, és a húsban található fehérjéket tudja a legjobban hasznosítani. A glutén egy idegen fehérje a ragadozó kutya és a macska számára, nem csoda, hogy egyre több állat mutat allergiás reakciókat (bőrpanaszok, emésztési gondok), a gabonát tartalmazó étrend esetén.

A másik probléma az, hogy a húsevő állatok energiaszükségletüket elsősorban fehérjékkel, másodsorban zsírokkal tudják leghatékonyabban fedezni. A laktózt (tejcukrot), szacharózt (répacukrot) és a gabonafélékben található keményítőt alig-alig tudják hasznosítani, hiszen hiányoznak az ezen anyagok emésztéséhez szükséges enzimek az emésztőrendszerükből. Persze mindenféle hókuszpókusz eljárással ezek a szénhidrát féleségek átalakíthatóak, feltárhatóak, így valamelyest mégis hasznosulni tudnak. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a gabonafélék csupán az olcsó töltelékanyagok szerepét töltik be a kutya és macskatápokban.

Woof! Beszéltem!

Kössz, hogy kirúgtatok!

Az elmúlt hónapokban nem igazán találtam időt a blog írásra, pedig a témák szinte túlbugyognak bennem, le kell jegyezzem őket, nehogy elfelejtsem. Már azon is gondolkodtam, hogy talán videóblogot kellene inkább indítsak, mert beszélni tudok jövet-menet is, de ehhez azért nem vagyok elég vagány és nem vagyok biztos benne, hogy tudnám-e csinálni ... bár erre a családom tuti azt mondaná, hogy "persze, hallottuk már egy párszor, hogy ehhez, meg ahhoz sem értesz, aztán mégis megcsináltad :D"

A hallgatásom oka leginkább az volt, hogy beszippantott az új munka, az új gyermekünk, a Pet Farm Family Kft. és a vele kapcsolatos feladatok. Azt, hogy nem jut időm a blogra bánom, a sok munkát viszont nem! Élvezem és lubickolok a sok tennivalóban, szeretem, hogy mindent mi magunk csinálunk, még akkor is ha bizony sokszor nagyon elfáradunk. Nincs munkaidő kezdete, nincs vége, nincs hétvége, nincs tervben nyaralás sem, de ez nekünk most jó. NAGYON JÓ!

Sokszor eszembe jut, hogy hogyan is jutottunk el idáig, illetve, hogy nekem magamnak milyen utat kellett bejárnom ahhoz, hogy végre azt csináljam, amit szeretek.

Persze nem voltam ennyire happy és magabiztos, amikor kicsit több mint öt éve egyszercsak a kezembe kaptam a felmondásom... Hat éve dolgoztam ennél a multinál, testhezálló, képzettségemhez, tapasztalatomhoz illő munkaköröm volt, hozzá kellemes fizetés, cégautó meg a többi apróság.

Ahogy az ilyen esetekben elvárható: sokkot kaptam. Akkor most mi lesz? 47 éves voltam akkor, és ilyen, hogy engem kirúgjanak, mindeddig soha nem fordult elő velem. 

Ahogy magamhoz tértem az első kábulatból, gyorsan egyeztettem telefonon a kedvesemmel, és lemondtam a nászutunkból egy hetet. Mert, hogy épp férjhez menni készültem. 

Nem süllyedtem letargiába, elkezdtem újra szervezni az életem. Megírtam az önéletrajzom, elkezdtem állásokra, fejvadászokhoz jelentkezni és biztos voltam benne, hogy fogok munkát találni. De csak teltek a hónapok és nem találtam. Volt ahova 3 hónapon keresztül jártam be interjúra, már az atyaúristennel is találkoztam, már preziket, statisztikákat készítettem és adtam elő nekik (épp csak fizetést nem kaptam érte), de végül a másik pályázóra esett a választásuk ...

Végül 6 hónap múlva találtam munkát. Mondjuk nem volt hosszú életű, főképp mivel a fülembe jutott, hogy munkáltatóim úgy gondolták, hogy megcsináltatják velem a hiányosságaikat (céges arculat, weboldal, marketing anyagok, üzletfejlesztés stb.) és aztán ahogy beindulnak a dolgok elküldenek. Így mielőtt kirúghattak volna ÉN magam mondtam fel.

Persze könnyen megtettem, mivel már ott volt a küszöbön az új munkám. Végre azzal foglalkozhattam amit a legjobban szeretek. Ötvözhettem a szakmámat a hobbimmal, ugyanis marketing manager lettem egy kutyaeledeleket forgalmazó cégnél. Innen két és fél év után elküldött a főnököm. Mivel forgalommal arányos jutalék rendszerben állapodtunk meg, egy idő után túl magasnak találta a fizetésemet.

Szerettem a munkámat. Szívemet, lelkemet beletettem. De vége. Ennyi volt.

Négy éven belül háromszor vesztettem el az állásom. HÁLA AZ ÉGNEK!

Ez a négy év bőven elég volt arra, hogy képezzem magam (Adobe Photoshop, InDesign, Illustrator), hogy felfedezzem magamban a rajz tehetséget (Creative Dog Lover), kedvesemmel közösen lakberendező vállalkozást indítsunk (Stardust Cottage és Remi Art Lamps) és elég volt arra is, hogy magabiztosan belevágjunk egy új cég megvalósításába. Ez a Pet Farm Family.

Szóval röviden és velősen csak ennyi: Kössz, hogy kirúgtatok!

Így váltam boldog, kiegyensúlyozott emberré. Olyan emberré, aki élvezi a munkáját, az életet és szereti a hétfőket is.

WOOF! Beszéltem!

Mitől fogköves a kutyám?

Kedves Gazdi!

Ha most valaki neked szegezi a kérdést, "Buksi* (*a megfelelő név behelyettesítendő) kutyádnak van-e fogköve", mit mondanál?

Tudod egyáltalán milyen a fogkő?

Van egyáltalán bátorságod rendszeresen belenézni kutyád szájába?

Esetleg gondolkodtál már azon, hogy vajon Buksinak mitől olyan elviselhetetlenül büdös a lehelete? Kölyökkorában majdhogynem a kölyökpuszi volt a kedvenced, most pedig undorodva fordulsz el a felnőtt Buksitól, mikor az arcodba liheg! Ez azért nagyon szomorú!

Először is tegyünk tisztába néhány kérdést:

Mi az a fogkő és hogyan keletkezik? A táplálék elfogyasztása után a kutya szájában visszamaradó apró, láthatatlan ételmaradványok még órákon keresztül bomlanak. Ebből a bomlási folyamatból marad vissza a fogakon a lepedék, amely még tulajdonképpen letörölhető lenne. Erre a lepedékre rárakódnak a nyálból kiváló ásványi sók, melyek megszilárdulnak és már el is kezdődött a fogkövesedés a fogak és íny találkozásánál.

Hogyan állapíthatom meg, hogy a kutyám fogköves? Elsősorban úgy, hogy a fogak mélyedéseiben, a fog és az íny találkozásánál barnás felrakódást látsz. Az orrunkat megcsapó bűzös lehelet a másik indikátor.

Veszélyes-e ha a kutya fogkövességét nem kezeljük? De még mennyire! A fogkő nem csupán esztétikai probléma! A szájban, fogágyban elinduló gyulladásos folyamatok veszélyeztetik a kutyánk foganak épségét. Még súlyosabb probléma, hogy a plakkon megtelepülő baktériumok bekerülhetnek a véráramba a gyulladt ínyen keresztül és súlyos betegségeket okozhatnak a kutya legfontosabb szerveiben (szív, máj, vese,tüdő).

Masszív fogkő. Forrás: City Vet

És akkor jöjjenek a tévhitek:

A száraztáp mindenféle városi legendával szemben NEM segít a fogkő elkerülésében! A kutyák 98%-a nem rágja meg a száraztápot, csak behabzsolja és lenyeli! Aki már látott kutyát hányni, idézze fel, ahogy a tápszemek szépen egészben és épségben köszönnek vissza a hányásban. (Itt jegyezném meg, hogy a habzsolás ösztönös cselekedet, a kutya - és vele együtt minden más ragadozó állat -, amikor ételhez jut, igyekszik azt mihamarabb a gyomrába pakolni, ugyanis akkor már nem veheti el tőle senki!)
Ebből adódóan a különleges ásványi anyagokkal bevont tápszemek rágása sem fogja a fogakról ledörzsölni a lepedéket.

Ugyanígy a nedves tápok, konzervek etetése sem fokozza a fogkövesedést pusztán az állagából kifolyólag. Az állagnál ezerszer fontosabb az összetétel!

És a legfontosabb: nem az állatorvos által altatásban végzett fogkőeltávolítás az egyetlen kiút.

Inkább gondolkodjunk egy kicsit ... a kutya őse a farkas. Ezt ugye senki nem vonja kétségbe?!

A farkas mit eszik természetes környezetében? A saját maga által elejtett vadakat. Leginkább nagyobb emlősöket, szarvast, őzet, ritkábban  madarakat, nyulat és egyéb kisebb rágcsálókat. Ez is tiszta sor, ugye? Nos akkor az utolsó kérdésem: Van a farkasnak fogkő problémája? Nincs! Ennyi! 

Sasha vagyok. 9 éves. Kutya és húsevő

Oké, akkor azt már tudjuk ugye, hogy ha a farkashoz hasonlatosan táplálnánk a kutyáinkat, akkor valószínűleg nem lennének fogkő problémái kedvencünknek. De hát mégse küldhetjük el Buksit vadászni...
Persze, hogy nem, de az, hogy mit etetünk vele, az viszont a mi lelkünkön szárad!

Itt jön az a duma, hogy "de hát mi mindig is prémium minőségű tápot adtunk Buksinak"! Kedves Gazdi, elolvastad már, hogy miből készült az a nagyon prémium táp? A szép csomagolás, a hangzatos márkanév sokszor igen silány minőséget takar. A következő érv szokott következni: "nekünk ezt javasolták az állateledel boltban". Szomorú hírem van: a legtöbb kereskedésben eladók dolgoznak, nem szakértők.

Sajnos a kutyatápok többsége szénhidrátban, azaz gabonában vagy egyéb magas keményítő tartalmú összetevőben gazdag, ami mindamellett, hogy az emésztés során cukorrá (!) alakul, fenemód kedvez a fogkőképződésnek!
Azzal azért legyünk tisztában, hogy a gabonafélék a kutya eledelekben pusztán az olcsó töltelékanyag szerepét töltik be, hasznosságuk teljességgel megkérdőjelezhető.

(A kutyatápokat fejlesztő szakemberek tuti, hogy nem a farkas táplálkozási szokásainak megfigyelése alapján építették bele a kukoricát, búzát, szóját, burgonyát vagy a hüvelyeseket a kutyatápokba! Wuuf!)

És egy aprócska tény: a fogkő azóta lett népbetegség a kutyák és a cicák között, amióta a kényelmi száraztápok világszerte elterjedtek. Csak mondom.

Ha úgy döntesz, hogy felveszed a harcot a fogkő ellen:

Ne etesd kutyádat gabona tartalmú tápokkal! A szénhidrátban gazdag táplálás nagyban elősegíti a fogkőképződést ráadásul sok egyéb szempontból is egészségtelen a kutya számára, de erről korábbi bejegyzéseimben írtam már. Állítsd össze eledelét kutya biológiai szükségleteinek megfelelően vagy válassz olyan eledelelt, amely nagy arányban tartalmaz húst, amit zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények egészítenek ki.

Ne hagyd előtte az ételt! Minden egyes étkezés után a táplálékból visszamaradó darabkák további egy-két órán keresztül bomlanak, így ha például egész nap kutyánk előtt van az étel, a lepedék képződéssel járó folyamat akár egész álló nap fennáll.

Biztosíts számára természetes rágni valót! A fogak mechanikai tisztításához szükséges, hogy rendszeresen, legalább hetente egy alkalommal adj neki csontos húst (kivéve sertés!), vagy szárított húst vagy esetleg egy jó kis szarvas agancsot.

(A fogkő megjelenését és mennyiségét sok különböző tényező befolyásolja, például függ a nyál mennyiségétől, a fogak egymáshoz viszonyított helyzetétől, de a száj baktériumflórájának összetételétől is. Ugyanakkor a fogkövesedés hajlam, genetika kérdése is, így előfordul, hogy minden igyekezetünk ellenére felrakódik a fogkő. 
Egyes kutyafajták sajnos fokozottan ki vannak téve a fogkövesség kialakulásának (hála a különleges fajtákat kialakító tenyésztőknek). A más kutyafajtáktól eltérő szájszerkezet (pl a rövid orr) kiemelten hajlamosító tényező. Ezeknél a kutyusoknál még nagyobb figyelmet kell szentelni a fogak rendszeres ellenőrzésére.
Ezek a kivételek, ami tudva lévően csak erősítik a szabályt. Így a kivételektől eltekintve a nagy többség elkerülhetné a fogkövet helyes táplálkozással.)

Wuff! Beszéltem!

.

Allergiás a kutyám? Vagy ez valami teljesen más?

Szinte nincs olyan nap, hogy legalább 2-3 olyan facebook bejegyzésbe botlanék, hogy egy gazdi próbál segítséget kérni egy facebook csoportban, mert a kutyusa allergiás. A segélykérést olvasók pedig próbálnak tanácsot adni, anélkül, hogy látnák a beteg kutyust vagy hogy biztos ismereteik lennének arra vonatkozóan, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. 

Valóban allergiáról van szó vagy inkább a sokkalta gyakoribb táplálék intoleranciáról? Vagy esetleg valami más dolog áll a háttérben? 

Az allergia esetén az immunrendszer reagál egy bizonyos összetevőre, míg az élelmiszer intolerancia többnyire valamilyen emésztési probléma formájában jelentkezik (ergo az allergiára nem igazán jellemző a hányás, hasmenés, puffadás az élelmiszer intoleranciára viszont annál inkább!) 

Az allergiás tünetek az étel fogyasztását követően közvetlenül jelennek meg míg a táplálék intolerancia tünetei később, akár napokkal az étkezés után jelentkeznek. Az allergiás megbetegedéseknek csupán nagyjából 10%-a köthető valamilyen ételféleséghez, a többi inkább pollen, por vagy egyéb külső tényező. A táplálékintoleranciának meg már a nevében is benne van, hogy 100%-ban valamely táplálék okozza. 

A tüneteket illetően már sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet … Mind az allergia, mind a táplálékintolerancia esetében találkozhatunk bőrtünetekkel (vakarózás, mancs nyalogatás, kiütések) és bizonyos emésztési problémákkal is, bár mint feljebb is írtam a hányás, hasmenés, puffadás inkább intoleranciára utal. A diagnózis felállításában sokat segít, ha a gazdi el tudja mondani például az állatorvosnak, hogy Fifike elfogyasztott ezt vagy azt, majd rövidesen megjelentek rajta a kiütések. 

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, létezik egy úgy nevezett szivárgó bél szindróma (elég rosszul hangzik, tudom…) amely ugyancsak gyakran jelentkezik bőrviszketés formájában, aztán sajnos súlyosabb esetben következik a szívbetegség, hasnyálmirigy zavarok, rák … hogy csak néhányat említsek. Ez a betegség nagyon leegyszerűsítve abból adódhat, ha felborul a bélben az ott élő mikroorganizmusok egyensúlya. 

De mi borítja fel? Az antibiotikumok, szteroidok, tartósítószerek, ételszínezékek vagy ami a legjellemzőbb, túlzottan magas szénhidrát tartalmú (GABONÁK!) tápok etetése. 

Ígérem ez lesz az utolsó … sajnos az élesztőgombás fertőzések is nagyon gyakoriak a kutyáknál és tüneteit könnyen gondolhatjuk allergiának. Mik ezek a tünetek? Leginkább a következő tünetekkel találkozhatunk: fekete pöttyök a hason, vakarózás, korpás bőr, fülgyulladás, fülrázás, zsíros felrakódás a füleken, szőrvesztés, mancs rágás, vörösre színeződött talpszőrzet. 

Az élesztőgombák ott vannak mindenütt, a bőrön, a fülben a belekben és nincs velük semmi probléma. Azonban, ha a normál baktériumflóra felborul, elszaporodnak az élesztőgombák és a fenti tünetek formájában jelentkeznek. 

Mitől tudnak elszaporodni az élesztőgombák? Leginkább a magas keményítő tartalmú ételek (GABONA, BURGONYA, RIZS, HÜVELYESEK!!!) etetése, valamint a gyenge immunrendszer és a tápanyaghiány áll a háttérben. 

Hogyan kerülhetjük el az élesztőgombák elszaporodását? Koplaltassuk ki őket! Na nem a kutyát! Az élesztőgombákat! Az élesztőgombák tápláléka a cukor, ezért kerüljük a keményítő tartalmú ételeket (GABONA, BURGONYA, RIZS, HÜVELYESEK!!!), amelyet a szervezet cukorrá alakít. Ez lesz az egyik igazi kihívás, hiszen szinte minden kutyatáp tartalmaz valamilyen keményítő tartalmú töltelék anyagot. Tisztelet a kivételnek! 

A kutya étele húsból, zöldségekből és gyógynövényekből álljon. Kiegészítésként adjunk nekik csontlevest, amely támogatja az immunrendszert és segít a normál baktériumflóra helyre állításában a benne megtalálható prolin, glycin, kollagén és glükozamin tartalomnak köszönhetően. 

Hogyan lehet ezeket a borzalmakat elkerülni? Mit tehetnek a gazdik? 

Forduljunk orvoshoz! Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az allergia tesztek (a bőr teszt és a vérvétel is) nem igazán megbízhatóak, gyakran adnak valótlan eredményt. Ezért is azt gondolom, hogy mi magunk tehetünk a legtöbbet kedvencünk egészségéért! 

Igaz, hogy nehéz dolgunk van, nekünk gazdiknak, mert az elmúlt 20-30 évben gyakorlatilag bemagyarázták nekünk a nagy gyártók, hogy a kutyának speciális tápra van szüksége, sőt más tápra van szüksége a fehér kutyának, másra a yorkshire terriernek és megint másra a németjuhásznak. Sőt azt is elfogadtatták sokakkal, hogy a kutyának szüksége van gabonára, burgonyára, borsóra vagy egyéb marhaságra mert, hogy a kutya az ember mellett mindenevővé vált. #bullshit 

Mi, gazdik pedig egyáltalán nem vagyunk tudatosak, el sem olvassuk, hogy mi van a csomagolásra írva, miből és hogyan készült az a táp. Csak benyaljuk a nagy márkaneveket, a szép színes csomagolásokat, reklámokat. Pedig bizony az összetevők listája nagyon sok mindent megmagyaráz. Például azt is, hogy miért van ennyi allergiás, és sok egyéb súlyos betegséggel küzdő kutya manapság.

A kutya őse a farkas. Ez tény. A farkas pedig egy ragadozó, húsevő állat. 

Igaz, hogy sok száz évnyi gondos tenyésztői munkával több mint 300 különlegesebbnél különlegesebb kutyafajtát tenyésztett ki az ember, egy dologba azonban nem tudott beavatkozni: nem tudott változtatni az emésztőrendszerén. A kutya emésztőrendszere a mai napig egy az egyben megegyezik a farkas ősével kezdve a fogazatával egészen a farka tövéig. Az indusztriális kutyatápgyártók érdekei azonban azt diktálják, hogy valahogy megetessék a kutyával a húsnál jóval olcsóbb gabonaféléket. És ha ez nem megy, akkor etessünk velük "Gabona mentes" táp néven burgonyát, borsót, lencsét … bármit, csak olcsó legyen. 

És könyörgöm ne jöjjünk már azzal, hogy a kutya majd tudja, hogy mi jó neki, ezért aztán mindenféle haszontalan, sőt káros dologgal etetjük. A gyerekek is ha tehetnék, egész nap csak cukrot, csokit meg chips-eket ennének, mégsem hagyjuk! 

Szóval kedves gazdik, ne egy hypoallergénnek kikiáltott, de közben gabonákkal kitömött táptól vagy a benne lévő csodaformulától, kimondhatatlan nevű meghackelt fehérjétől vagy a gyógyszerektől várjátok, hogy kutyusotok újra egészséges legyen, hanem kezdjétek el tudatosan vásárolni, elolvasva az összetevők listáját.

Woof, beszéltem!

Nem akarok többé tenyésztő lenni - Utolsó rész

Ahogy a korábbi két cikkben már olvashattátok, úgy döntöttünk, hogy befejezzük a tenyésztői munkát. Számos oka van a döntésünknek, az emberi dolgokról és a kiállítások világában történt változásokról már beszéltem, jöhet az utolsó téma.

A fajtával kapcsolatos problémák

Az elmúlt években felerősödtek olyan, a fajta megjelenését megváltoztató trendek, amelyek véleményem szerint nem szolgálják a fajta értékeinek megőrzését. Ezeknek a változásoknak pedig nem szeretnék még csak kis mértékben sem részese lenni. 

Hadd hozzak fel pár példát:

Nagyon sok a gyenge mellső szögellésű, lapos mellkasú kutya és úgy tűnik, hogy ehhez már a bírók is hozzá szoktak. Sok kutyának már egyáltalán nem ferde metszésű a szeme, ami teljesen megváltoztatja a kutya arckifejezését, és egyre több kutyának lógnak az ajkai. Ezekről gondolhatnánk, hogy csupán apróságok és nem befolyásolják a munkaképességet.  Pedig a fej fontos meghatározója a típusnak és mint más fajtában is talán legfontosabb jellemzője a fajtának. Sokan gondolják úgy, hogy a fülek mérete, tűzése, szőrözöttsége, a szem formája, állása, az ajkak feszes záródása pusztán divat vagy kozmetikai dolog, tehát nem olyan fontos mint mondjuk a szögellések vagy a testarányok.

Pedig ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek a túlélést szolgálták az extrém hideg körülmények között.

A Huskyk szeme azért mandula vágású és ferde metszésű, mivel így sokkal kevesebb látszik ki a szemgolyóból ezáltal az sokkal kevésbé van kitéve a jeges szélnek. A logó ajak pedig fagyási sérülésekhez vezetne, ha a kutya eredeti funkciója szerint mínusz 20-40 fokban dolgozna a szabadban egész nap.

A mérsékletes szó jó néhányszor megjelenik a Szibériai Husky standard szövegezésében, mégis azt látjuk, hogy manapság egyre inkább a túlzások váltak jellemzővé a fajtában.

Mindezek mellett azonban a testarányok változása talán az ami a legmarkánsabban befolyásolja szeretett fajtám megjelenését és munkaképességét.

Csak egy példa arra, hogy mekkora a bírók felelőssége abban, hogy az általuk bírált fajtákat ismerjék, nyomonkövessék és a nagy világversenyeken különösképpen kritikusan válasszák ki a győzteseket: egy pár évvel ezelőtt agyonsztárolt, hosszú hátú, borzalmasan túlszögelt kutya utódait ma gyakorlatilag egytől egyig felismerhetjük annélkül, hogy bele kellene néznünk a katalógusba.  

Persze csak akkor juthatunk erre a felismerésre, ha mi magunk legalább tisztában vagyunk legalább a helyes testarányokkal. Nem ártana, ha ennél azért többet tudnánk arról a fajtáról amelyet tenyésztünk, ugyanakkor sajnos azt látom, hogy a legmérhetőbb, legszámszerűbb tulajdonságokat sem képes sok tenyésztő megítélni. 

Mire gondolok pontosan:

A Szibériai Husky testhossza valamelyest meghaladja a testmagasságot (nincs konkrét aránypár).

Ahogy a kép aláírásban is olvashatjuk "slightly longer", azaz valamelyest hosszabb a törzs a marmagasságnál.

A másik kulcs jellemző, amire a standard utal: a mellső lábak hossza (talajtól a könyökig) meghaladja a könyöktől a marig mért távolságot.

Mindkét, a kutya arányait leíró tényező fontos és olyan dolog, amelynek a szabad szemmel való megítélését gyakorlással meg lehet tanulni! Tessék elővenni képeket, egy huskys könyvet, újságot és egy vonalzót és kezdjünk el méregetni, tanulni. Aki ennyire nem képes, az hogyan lehet biztos abban, hogy a tenyésztői tevékenysége a fajta érdekét szolgálja?

Rendszeresen azt látjuk, hogy olyan mozgásos fotókra ömlenek a lájkok a Facebookon, amit én bizony azon mód szégyenkezve kitörölnék a számítógépemről. Olyan fotókról beszélek ahol  a kutya nem képes  a hátsó lábával az azonos oldali mellső mancsa nyomába lépni. De vajon miért nem? A válasz fentebb: rosszak az arányai.
Egy hosszú törzzsel rendelkező kutyánál persze ez nem lehet probléma hiszen mozgás közben úgy tűnhet, hogy micsoda szép hosszúakat lép! Pedig nem szabadna, hogy ez becsapja a szakavatott szemeket!

Azokban az időkben, amikor mi tenyészteni kezdtünk óriási kincsnek számított minden könyv, minden magazin ami a fajtával foglalkozott. Ma is féltve őrzöm a Siberian Quarterly magazinból  fénymásolt oldalakat. Rongyosra nézegettük ezeket, újra és újra elolvastuk a cikkeket, összehasonlítottuk a képeken látható kutyákat a saját kutyáinkkal, elolvastuk mellé a sztenderdet ötvenötödször is és így tanultuk meg, hogy mik azok a gyenge pontok, amin javítanunk kell. Beszélgettünk a többi tenyésztővel, boldogok voltunk ha egy neves külföldi kennel tulajdonosa szóba állt velünk, elmondta a véleményét, tanácsokat adott.

Kihalt az alázatosság, ami anno megkülönböztette a sikeres tenyésztőket a hobbi kutyásoktól, mindenki gyorsan sikeres akar lenni. Az, hogy sem a tudás, sem a megfelelő tapasztalat nincs a birtokunkban … nem számít.  

Ma már nincs szükség mentorokra, hiszen ott a Facebook ahol szinte mindenki szakértő. Repkednek a bejegyzések, a lájkok minden képre, jóra és rosszra is, abban a reményben, hogy cserébe majd az illető lájkolja a mi feltöltött képeinket is.
És az újoncok védelmében mondom, igen nehéz manapság eligazodni, hiszen gyönyörű fotók készülnek a kevésbé jó kutyákról is ... és hát végül is több mint 200 lájkot kapott ... akkor biztos jó...

Most írom le, hogy ha én lájkolok egy képet, akkor a tulajdonosa biztos lehet benne, hogy azért tettem, mert valóban jónak találom a kutyát!

Egymás után kerülnek fel az alomplakátok, amelyek közül sok sajnos azonnal árulkodik arról, hogy a tenyésztőnek bizony halvány fogalma sincs arról, hogy kutyájához típusban illő párt kellene választania, különben nem is reménykedhet egy szép homogén alomban.

Mindez, együtt a korábbi két bejegyzésben taglaltakkal együtt oda vezettek, hogy már nem érezzük azt a lelkesedést, ami pedig a 30-ból 25 éven keresztül töretlenül bennünk volt.

De mielőtt bárki gyászos hangulatot érezne ki soraimból, szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nagyon is jól érezzük magunkat, a kutyáink csodás családtagok, élvezzük velük az "egyszerű" kutyagazdik mindennapi életét. És kutyázunk tágabb körben is, hiszen a kis családi vállalkozásunk is kutyákkal kapcsolatos: Pet Farm Family ;).

Mindig is lesz kutyánk, sőt kutyáink, de a távolabbi jövőben inkább az örökbefogadásban gondolkodunk. Sajnos annyi árva kutya van ma az országban, hogy ha 10 éven át egyetlen új kiskutya sem jönne a világra, akkor is lehetne mindenkinek kutyája, aki szeretne.

Wuff! Beszéltem