A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutyatáp. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutyatáp. Összes bejegyzés megjelenítése

Tudományos, professzionális mellébeszélés ez kérem szépen

Mióta megnyitottuk az üzletünket Budapesten a Dembinszky utcában még a korábbinál is sokkal több  hiededelmet, mitoszt hallok a gazdiktól a kutyák és macskák táplálásával kapcsolatosan. 

"Az én kutyám speciális étrenden van az állatorvos javaslatásra, csakis csökkentett fehérje tartalmú tápot kaphat." (aham ... és így szép lassan leépül szerencsétlen állat)

"Kutyusom kizárólag száraztápot kaphat, mert fogköves és a táp rágása (?) segít a fogkő eltávolításában." (OMG látott Ön már száraztápos kutyát hányni? Egészben kerülnek elő a szemek a kutya gyomrából)

"A száraztáp, amit a kutyám eszik, kifejezetten erre a fajtára van kialakítva, ezért biztosan ez a legjobb számára." (bullshit!)

"Az állatorvosom azt javasolta, hogy csakis a JGHFDDBLA márkához tartozó tápokat adjam a kutyának és ezt nála mindig be tudom szerezni." (ejnye!)

"A cicám csakis az alutasakos eledeleket eszi meg. Nincs olyan macskatápjuk, ami alutasakba van csomagolva?" (jesszusom!)


A kutya húsevő ragadozó. Ez a mondat kérem szépen általános iskolai tananyag és egy olyan dolog, amelyet számtalan tény támaszt alá kezdve a kutya orra hegyétől a farka tövében található nyílásig.

A kutya fogazata egyértelműen a ragadozókra jellemző, állkapcsát csak nyitni és zárni tudja, oldalirányú, örlő mozgást nem tud végezni. Nyálában nincsenek meg azok az enzimek, amelyek a keményítő felbontásához szükségesek, ellenben olyan erős gyomorsavval rendelkezik, amelynek segítségével még a bomlásnak indult húst is képes biztonsággal elfogyasztani. Az emésztőrendszere rövid (~60cm), jóval rövidebb, mint a mindenevőké (6-12méter), és töredéke a növényevőkének (akár 30 méter!).

Ezt a pár mondatot már sokszor leírtam, de nem lehet elégszer ismételni.

Szóval húsevő … ennél egyszerűbb nem is lehetne.

 

Mégis sokan elhiszik azt, hogy a kutyák és a cicák egészséges táplálásához különleges tudás, végzettség, diploma szükséges és, hogy az a legfontosabb, hogy nagynevű JGHFDDBLA (tetszés szerint behelyettesíthető) márka a legjobb, hiszen szakértő csapat áll tudományosan összeállított termékeik mögött. #bullshit

Megmondom mihez kell a tudomány: ahhoz, hogy az élelmiszeriparban már hasznosíthatatlan anyagokból összeállítsanak egy takarmányt, amit a kutya többé-kevésbé tud hasznosítani, valami olyat amivel túlél, ami életben tartja, és amit hajlandó elfogyasztani. Ehhez szükség van trükkökre, tudományra, hiszen a kutya ösztönétől hajtva soha nem enné meg például sem a kukoricát, sem a búzát, borsót, szóját, zabot és még sorolhatnám.  

Szülőként felneveltük gyerekeinket mindenféle tudományos végzettség nélkül. Nem kellett hozzá dietetikusi végzettség, tudományos fokozat! Elég volt a józan ész! 

Na nehogy már egy kutya fogjon ki rajtunk!

 

WOOF!

 

Most komolyan! Miért van gabona a kutyatápokban?

Időről időre napvilágot lát egy-egy cikk, ami kiveri nálam a biztosítékot a gabona kontra kutyaeledel témában. Erre a mostanira muszáj volt aludnom jó néhányat, hogy 100%-ban indulat nélkül, tényekre alapozva cáfoljam meg mindazt, amit „szakértők” összehordtak.

Sajnos tény, hogy a kutyák, bár ragadozó állatok, a számukra gyártott tápok nagy mennyiségben, akár 50-70%-ban tartalmaznak gabonaféléket. Az ominózus cikk szerint ez jó, mivel a gabonára a kutyának és macskának szüksége van, sőt, jó tesz nekik. Hmmmm ....



A cikket egy állatorvos írta. Írása alatt megjelölte azokat a forrásokat, amelyeket felhasznált. Sajnos nem mindegyik cikk érhető el, de ami megnyitható, az mind a következőket támasztja alá:
• a farkas falkában vadászik
• a farkasfalka prédája 90-95%-ban nagytestű kérődző állat (egy préda közös levadászásával az egész falka élelemhez jut)
• a sikeres vadászat után a falka társak közösen fogyasztják el a prédát, elsőként a legtáplálóbb belső szerveket fogyasztják el, majd az izomzatot, végül a csontokat és a bőrt.

Eddig rendben is vagyunk. A fenti megfigyelések hitelesek és megkérdőjelezhetetlenek. Tudjuk, hogy a kutya őse a farkas, a kutya DNS-e 99,9%-ban megegyezik a farkaséval, így emésztőrendszere a mai napig a farkas őst mintázza.



Azonban jön is az első bukfenc … a cikk írója szerint a farkas miután elejtette az áldozatát, annak hasát nyitja fel és a belső szerveket fogyasztja el, máj, szív, zsigerek és a préda többi részét gyakran ott hagyja …
Amiből azt a következtetést vonja le a cikk írója, hogy a zsigerekben lévő félig megemésztett növényi részek fontos részét képezik a farkas táplálkozásának.

Én azt mondom, oké, hiszen a belső szervek roppant táplálóak, DE!



Tegye fel a kezét, aki látott már dokumentumfilmben farkast, akarom mondani farkasokat vadászni!? Bizony FARKASOKAT, így többes számban! Ugyanis a farkas falka állat, falkában is vadászik! Egyedül gyakorlatilag esélytelen egy nagyobb kérődzővel szemben.

És itt már fel is merülhet még a laikus olvasóban is a következő kérdés: létezik az, hogy a falka által elkapott és leölt őz, szarvas, bölény, vaddisznó vagy egyéb kérődző állatnak csupán a szívét, máját, beleit és egyéb belső szerveit eszik meg a farkasok? Vajon hány állat lakhat jól egyetlen szarvas belső szerveivel? Mi lesz a többiekkel? Vadásznak maguknak más belső szerveket?



HÁT NEM! A farkasfalka bizony megbecsüli a nehezen levadászott zsákmányt és elfogyasztja. Így jut a falkában mindenkinek enni való, a kölyköknek, a vadászni már nem tudó gyengéknek, öregeknek is.

Opportunista ragadozóként amúgy teljesen természetes, hogy az áldozat hasfalát nyitja fel a farkas. Ugyanis ez a legkönnyebb és leggyorsabb módja annak, hogy az áldozatból a lehető leggyorsabban belakmározhasson. És hát az a biztos, ami már a pocakban van! Azt is tudjuk, hogy a préda elejtésekor igyekeznek a farkasok degeszre tömni magukat, mert nem tudni, mikor jutnak legközelebb ételhez (innen ered a kutyáink falánksága, habzsolása, amit sokan rendellenesnek gondolnak, holott leginkább erős ösztönökre utal).


El is jutottunk egy másik kardinális kérdéshez: mit eszik a préda? Mi az az értékes anyag, ami a leölt kérődző állat gyomrában beleiben van és a farkasok nagy lelkesedéssel fogyasztják? 

Hát elárulom: nem gabona! 

Hanem fű kérem szépen, meg levelek, rügyek és hasonló növényi részek. A kérődző állatok ugyanis elsődlegesen szálas takarmányt fogyasztanak, nem pedig gabonát, ahogyan a cikk írója állítja. Elég, ha abba belegondolunk, hogy egy naptári évet figyelembe véve, annak csak egy töredékében, pár héten keresztül teremnek a kalászos növényeken pl. búza, kukorica stb. gabonaszemek. Csak ebben a pár hétben lenne esélye annak, hogy a levadászott kérődző állat beleiben gabonát is (!) találjanak a farkasok.
Az európai őzek, szarvasok, vaddisznók ráadásul csak az utóbbi 500 évben találkozhattak egyáltalán kukoricával, hiszen az csak ekkor került be Kolumbusznak köszönhetően a kontinensre Amerikából. Az is igaz, hogy a kukorica melegkedvelő növény gyanánt az észak európai területeken nem terem, így az északi területekre visszaszorult farkasok a legritkább esetben ejthettek el olyan növényevő állatot, amelynek kukorica volt az emésztőrendszerében.

Mégis a legtöbb kutyatáp gyártó előszeretettel használ nagy mennyiségű kukoricát a tápok készítése során! A legszomorúbb az, hogy ezt "tudományosan" meg is ideologizálják!

Tény, hogy a gabonaféléknek is van fehérje tartalma, ez pedig a glutén. Ez viszont sajnos lehetőséget nyújt arra a tápgyártóknak, hogy még egy kicsit spóroljanak a hússal és összességében a táp minőségével. Ugyanis amikor egy kutyatápos zsákot nem olvasunk el alaposan, és csak az analitikát nézzük meg, azaz azt, hogy mennyi fehérje, zsír, szénhidrát van a tápban, akkor bizony könnyen belefuthatunk abba, hogy a fehérje tartalom nagy részét növényi fehérje, azaz glutén alkotja. Ez több szempontból jelent problémát.
Egyik az, hogy a kutya és a macska húsevő, és a húsban található fehérjéket tudja a legjobban hasznosítani. A glutén egy idegen fehérje a ragadozó kutya és a macska számára, nem csoda, hogy egyre több állat mutat allergiás reakciókat (bőrpanaszok, emésztési gondok), a gabonát tartalmazó étrend esetén.


A másik probléma az, hogy a húsevő állatok energiaszükségletüket elsősorban fehérjékkel, másodsorban zsírokkal tudják leghatékonyabban fedezni. A laktózt (tejcukrot), szacharózt (répacukrot) és a gabonafélékben található keményítőt alig-alig tudják hasznosítani, hiszen hiányoznak az ezen anyagok emésztéséhez szükséges enzimek az emésztőrendszerükből. Persze mindenféle hókuszpókusz eljárással ezek a szénhidrát féleségek átalakíthatóak, feltárhatóak, így valamelyest mégis hasznosulni tudnak. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a gabonafélék csupán az olcsó töltelékanyagok szerepét töltik be a kutya és macskatápokban.

Woof! Beszéltem!

Mitől fogköves a kutyám?

Kedves Gazdi!

Ha most valaki neked szegezi a kérdést, "Buksi* (*a megfelelő név behelyettesítendő) kutyádnak van-e fogköve", mit mondanál?

Tudod egyáltalán milyen a fogkő?

Van egyáltalán bátorságod rendszeresen belenézni kutyád szájába?

Esetleg gondolkodtál már azon, hogy vajon Buksinak mitől olyan elviselhetetlenül büdös a lehelete? Kölyökkorában majdhogynem a kölyökpuszi volt a kedvenced, most pedig undorodva fordulsz el a felnőtt Buksitól, mikor az arcodba liheg! Ez azért nagyon szomorú!

Először is tegyünk tisztába néhány kérdést:


Mi az a fogkő és hogyan keletkezik? A táplálék elfogyasztása után a kutya szájában visszamaradó apró, láthatatlan ételmaradványok még órákon keresztül bomlanak. Ebből a bomlási folyamatból marad vissza a fogakon a lepedék, amely még tulajdonképpen letörölhető lenne. Erre a lepedékre rárakódnak a nyálból kiváló ásványi sók, melyek megszilárdulnak és már el is kezdődött a fogkövesedés a fogak és íny találkozásánál.

Hogyan állapíthatom meg, hogy a kutyám fogköves? Elsősorban úgy, hogy a fogak mélyedéseiben, a fog és az íny találkozásánál barnás felrakódást látsz. Az orrunkat megcsapó bűzös lehelet a másik indikátor.

Veszélyes-e ha a kutya fogkövességét nem kezeljük? De még mennyire! A fogkő nem csupán esztétikai probléma! A szájban, fogágyban elinduló gyulladásos folyamatok veszélyeztetik a kutyánk foganak épségét. Még súlyosabb probléma, hogy a plakkon megtelepülő baktériumok bekerülhetnek a véráramba a gyulladt ínyen keresztül és súlyos betegségeket okozhatnak a kutya legfontosabb szerveiben (szív, máj, vese,tüdő).

Masszív fogkő. Forrás: City Vet

És akkor jöjjenek a tévhitek:

A száraztáp mindenféle városi legendával szemben NEM segít a fogkő elkerülésében! A kutyák 98%-a nem rágja meg a száraztápot, csak behabzsolja és lenyeli! Aki már látott kutyát hányni, idézze fel, ahogy a tápszemek szépen egészben és épségben köszönnek vissza a hányásban. (Itt jegyezném meg, hogy a habzsolás ösztönös cselekedet, a kutya - és vele együtt minden más ragadozó állat -, amikor ételhez jut, igyekszik azt mihamarabb a gyomrába pakolni, ugyanis akkor már nem veheti el tőle senki!)
Ebből adódóan a különleges ásványi anyagokkal bevont tápszemek rágása sem fogja a fogakról ledörzsölni a lepedéket.

Ugyanígy a nedves tápok, konzervek etetése sem fokozza a fogkövesedést pusztán az állagából kifolyólag. Az állagnál ezerszer fontosabb az összetétel!

És a legfontosabb: nem az állatorvos által altatásban végzett fogkőeltávolítás az egyetlen kiút.

Inkább gondolkodjunk egy kicsit ... a kutya őse a farkas. Ezt ugye senki nem vonja kétségbe?!

A farkas mit eszik természetes környezetében? A saját maga által elejtett vadakat. Leginkább nagyobb emlősöket, szarvast, őzet, ritkábban  madarakat, nyulat és egyéb kisebb rágcsálókat. Ez is tiszta sor, ugye? Nos akkor az utolsó kérdésem: Van a farkasnak fogkő problémája? Nincs! Ennyi! 



Sasha vagyok. 9 éves. Kutya és húsevő




Oké, akkor azt már tudjuk ugye, hogy ha a farkashoz hasonlatosan táplálnánk a kutyáinkat, akkor valószínűleg nem lennének fogkő problémái kedvencünknek. De hát mégse küldhetjük el Buksit vadászni...
Persze, hogy nem, de az, hogy mit etetünk vele, az viszont a mi lelkünkön szárad!

Itt jön az a duma, hogy "de hát mi mindig is prémium minőségű tápot adtunk Buksinak"! Kedves Gazdi, elolvastad már, hogy miből készült az a nagyon prémium táp? A szép csomagolás, a hangzatos márkanév sokszor igen silány minőséget takar. A következő érv szokott következni: "nekünk ezt javasolták az állateledel boltban". Szomorú hírem van: a legtöbb kereskedésben eladók dolgoznak, nem szakértők.

Sajnos a kutyatápok többsége szénhidrátban, azaz gabonában vagy egyéb magas keményítő tartalmú összetevőben gazdag, ami mindamellett, hogy az emésztés során cukorrá (!) alakul, fenemód kedvez a fogkőképződésnek!
Azzal azért legyünk tisztában, hogy a gabonafélék a kutya eledelekben pusztán az olcsó töltelékanyag szerepét töltik be, hasznosságuk teljességgel megkérdőjelezhető.

(A kutyatápokat fejlesztő szakemberek tuti, hogy nem a farkas táplálkozási szokásainak megfigyelése alapján építették bele a kukoricát, búzát, szóját, burgonyát vagy a hüvelyeseket a kutyatápokba! Wuuf!)

És egy aprócska tény: a fogkő azóta lett népbetegség a kutyák és a cicák között, amióta a kényelmi száraztápok világszerte elterjedtek. Csak mondom.

Ha úgy döntesz, hogy felveszed a harcot a fogkő ellen:

Ne etesd kutyádat gabona tartalmú tápokkal! A szénhidrátban gazdag táplálás nagyban elősegíti a fogkőképződést ráadásul sok egyéb szempontból is egészségtelen a kutya számára, de erről korábbi bejegyzéseimben írtam már. Állítsd össze eledelét kutya biológiai szükségleteinek megfelelően vagy válassz olyan eledelelt, amely nagy arányban tartalmaz húst, amit zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények egészítenek ki.

Ne hagyd előtte az ételt! Minden egyes étkezés után a táplálékból visszamaradó darabkák további egy-két órán keresztül bomlanak, így ha például egész nap kutyánk előtt van az étel, a lepedék képződéssel járó folyamat akár egész álló nap fennáll.

Biztosíts számára természetes rágni valót! A fogak mechanikai tisztításához szükséges, hogy rendszeresen, legalább hetente egy alkalommal adj neki csontos húst (kivéve sertés!), vagy szárított húst vagy esetleg egy jó kis szarvas agancsot.

(A fogkő megjelenését és mennyiségét sok különböző tényező befolyásolja, például függ a nyál mennyiségétől, a fogak egymáshoz viszonyított helyzetétől, de a száj baktériumflórájának összetételétől is. Ugyanakkor a fogkövesedés hajlam, genetika kérdése is, így előfordul, hogy minden igyekezetünk ellenére felrakódik a fogkő. 
Egyes kutyafajták sajnos fokozottan ki vannak téve a fogkövesség kialakulásának (hála a különleges fajtákat kialakító tenyésztőknek). A más kutyafajtáktól eltérő szájszerkezet (pl a rövid orr) kiemelten hajlamosító tényező. Ezeknél a kutyusoknál még nagyobb figyelmet kell szentelni a fogak rendszeres ellenőrzésére.
Ezek a kivételek, ami tudva lévően csak erősítik a szabályt. Így a kivételektől eltekintve a nagy többség elkerülhetné a fogkövet helyes táplálkozással.)

Wuff! Beszéltem!

.

Az ördög a részletekben van …


Illetve leginkább az apróbetűs feliratokban keresendők, különösen akkor, ha kutyaeledelről beszélünk. 
Azt tudni kell, hogy a legtöbb száraztáp extrudálással készül, ami nem feltétlenül rossz, de legtöbbször sajnos mégis élnünk kell a gyanúperrel, hogy a gyártás során bármilyen hiper-szuper alapanyagok kerültek is a tápba, azok károsodnak.

De miért? – kérdezné most Ábel … Elmondom. 

A táphoz használt húskészítmények az esetek többségében valamely húsfeldolgozó üzemből húsliszt formájában érkeznek.  Összedarálják a különböző állati eredetű anyagokat, feltörik a zsírcellákat hő, enzimek vagy oldószerek segítségével, majd megszárítják a darálékot, az eredmény pedig maga a húsliszt.

A tápgyártók egy része külső húsüzemekből megvásárolja a húslisztet, mások pedig (ők vannak kevesebben és ők azok, akik jobban ügyelnek a minőségre) maguk állítják elő.  A húslisztet és a többi alapanyagot (ezek többsége szárított, dehidratált, hydrolizált meg a jó ég tudja min ment még keresztül)  beleöntik egy hatalmas keverőgépbe. Addig keverik a gépben az anyagokat, amíg egynemű masszát nem kapnak.
A masszát magas hőfokon hevítik egy előkészítőben mielőtt az extruder gépbe öntenék.
Az extrudert úgy kell elképzelnünk, mint egy óriási húsdarálót. Azt extruderben ugyancsak magas hőfokon és magas nyomás alatt történik a massza darálása, ami lassan továbbhalad a formázó rész felé. Itt formázó kések alakítják ki a tápszemeket sztenderd méretre és ismét magas nyomásnak kitéve formálódnak a kívánt alakra.
Következő lépcsőben egy hatalmas sütőben szárítják a tápszemeket mindaddig, amíg a nedvességtartalom eléri a kívánatos értéket.
Ezt követi a hűtés. Miután a táp kihűlt, keresztül halad egy újabb gépen, amely keményítő bevonattal látja el a tápszemeket. Ez a bevonat biztosítja, hogy a tápszemek egyben maradnak, illetve ekkor kerül a tápszemekre az ízfokozó anyag is. Nem tévedés! ÍZFOKOZÓ!
Utolsó lépésként következik a csomagolás, amikor is a beállított mennyiségek a zsákokba kerülnek, és a zsákokat lezárják.
Namármost, a magas hőkezelésről mindannyian tudjuk, hogy nincs túl jó hatással a vitaminokra, de az aminosavaknak sem tesz jót, mivel csökkenti azok hasznosulását. Úgyhogy az egyik kulcs tényező a hőfok. Vannak már eljárások, amikor nem kell olyan őrült magas hőmérsékleten működtetni az extrudátort, ami nyilvánvalóan jobb megoldás az alapanyagok minőségének megőrzése szempontjából. Illetve az sem mindegy, hogy friss alapanyagok adják a kiindulási pontot vagy minden iparilag feldolgozott, szárított, szintetikus és kijelenthetjük azt is, hogy káros.

Igen, tudom. A gyártási eljárást nem kell feltüntetni a zsákokon, így csak az tud eligazodni ezen a téren, aki jártas a témában.

DE!
Van egy csomó jel, ami arra utalhat, hogy legyünk elővigyázatosak tápválasztáskor:
  • Nem friss hús áll az összetevők listájának első helyén
  • Gabona félék szerepelnek az összetevők között
  • Nincsenek feltűntetve a százalékok (titkolóznak? vagy mi van?)
  • Csupa humbuk, krix-krax, kiolvashatatlan izé van az összetevők felsorolásában (anyukám nekem mindig azt mondta, ha nem tudod mi az, ne edd meg! Miért etetném meg a kutyáimat ilyesmivel???)
  • Fehér alapszínű a csomagolás :D ne nevess, kutatásokkal igazolt tény, hogy azt gondoljuk, mi vevők, hogy a fehér csomagolás nagyon tiszta, állatorvosok által is ajánlott csodát takar.
  • Színesek a tápszemek! Szerinted Buksit hol érdekli már, hogy van sárga kis karika, meg piros szivecske? Elárulom neked, a gyártók NEKED SZÍNEZIK BE A TÁPSZEMEKET, hogy azt hidd van zöldséges, meg húsos :(
  • Olcsó! – ezt bizony be kell lássuk, jó minőségű, akár emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagokból nem lehet olcsó tápot gyártani. Kész, ez van!
  • Más táphoz képest sokkal nagyobb mennyiségű az ajánlott napi adag. Ugyanis hiába kerül feleannyiba, ha kétszer annyit kell adj a kutyádnak belőle. És aztán majd ne csodálkozz, hogy a végtermék összeszedésére nem lesz elég egy kakis zacsi, de még kettő sem ...
Wuff! Beszéltem!


A kutyatápokról őszintén

Tenyésztőként gyakran kérnek tanácsot tőlem a kutyatáp választás terén, s mivel ez egy nagyon fontos kérdés, mindig igyekszem nem kifejezetten egy-egy tápmárkát javasolni, hanem elmondom a táplálással kapcsolatos alternatívákat (BARF, nyersetetés, házi koszt, száraztáp, nedvestáp stb.) és azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek ismeretében már a gazdik maguk is képesek lesznek egy terméket a kezükbe véve megítélni, hogy érdemes-e azt kipróbálni, vagy inkább azonnal tegyék vissza a polcra. Egyszer majd csak a végére érek és mindenki megtanulja 😉. Ezért is döntöttem úgy, hogy érdemes lesz akár több fejezetben boncolgatni a témát.

Az állateledel boltok polcai zavarbaejtőek, a választék óriási, a csomagolások szépek, kidogozottak, s el vannak halmozva a legváltozatosabb jelzőkkel és különböző varázsformulákkal, amelyek garantálják a szép szőrt, a jó emésztést, erős csontozatot stb., amelyektől mi gazdik úgy érezzük, na ez aztán igazi profi választás. Ha még netán az is rá van írva a termékre, hogy szuperprémium, na akkor már biztos, hogy nyugodtan hajtjuk este álomra a fejünket.

Sokak számára már az is elég, hogy a TV-ben látják egy-egy multi által gyártott termék reklámját, már ezt a tényt, hogy a TV-ben találkoztak vele, úgy értelmezik, akkor biztos jó. Hát NEM!

Akik már kicsit szofisztikáltabbnak érzik magukat, azok megnézik a tápok fehérje, zsír, szénhidrát tartalmát, s vannak, akik ellenőrzik a kalcium foszfor arányt is, ami különösen kölyökkorban kritikus.
Odáig már viszont a legtöbben nem jutnak el, hogy a legtöbbször apróbetűvel, nehezen olvashatóan, egymás utáni zagyva felsorolásban feltüntetett összetevők listáját is elolvassák … pedig itt van a kutya elásva …

Az egyik legfontosabb szempont, hogy a kutyatápnak elsősorban húsból kell(ene) készülnie, ugyanis a kutya ragadozó! Igen, a chihuahua és máltai selyemkutya is! És könyörgöm, ne dőljünk be az olyan marketing fogásoknak, hogy másmilyen táp kell a golden retrievernek, mint az uszkárnak és más táp kell a fehér, fekete stb. színű kutyának. #bullshit

A kutya alapvető táplálékigénye a következő: 49-56% protein, 30-45% zsír és 6-14% szénhidrát. Ha a farkas őst vesszük alapul, a levadászott állatot igyekeztek szőröstül-bőröstül elfogyasztani hiszen ki tudja mikor lesz ismételten sikeres a vadászat. Így, ha úgy adódott megették az elejtett növényevők gyomortartalmát is. A zsákmányállatok többnyire kisebb rágcsálók, nyulak voltak, ritkábban került az étlapra nagyobb termetű állat, pl. őz, szarvas stb.

Ezt az arányt nagyon ritkán lehet bármilyen táp esetében megtalálni, ugyanis a hús drága, a kutyatápgyártás pedig üzlet, mégpedig hatalmas üzlet! Majd mesélek egyszer a kutyatápok gyártásának a kezdetéről is, amely magyarázatot ad sok mindenre. 😉

Na de térjünk vissza a tárgyra!

Az összetevőket mennyiségi sorrendben kell feltüntetni a kutyatápok csomagolásán, tehát amennyiben a legelső helyen rizs, burgonya, kukorica netán szója van, már ne is olvasd tovább, csakis akkor, ha hozzám hasonlóan szeretnéd az ismereteidet állandóan bővíteni vagy teszem azt alkalmanként jól felháborodni.

Elkeserítő, de a legnagyobb márkák alig néhány százalékban tartalmaznak állati eredetű fehérjét, s azt is húsliszt (angolul meatmeal) formájában. További rossz hír, hogy a hús hiányát ízesítőkkel, szénhidrátokkal/cukrokkal helyettesítik, amelyek aztán semmiféle jó hatással nincsenek az ebekre, sőt! A magas cukortartalom (csakúgy, mint nálunk embereknél) figyelemhiányt, hiperaktivitást eredményez, s hosszútávon mindenféle betegséget okoz a kutyáknak.

Na jó, tegyük fel, hogy az adott táp hátoldalán azt látjuk, hogy az első helyen a hús van, akkor ez most mit jelent? Végeztünk? Hát korántsem…
Ugyanis a tápgyártók képesek olyan trükkökre, hogy egy nem túl szép, de végül is törvényes módon első helyre hozzák a húst, holott gabona sokkal több van a tápban … Hogyan tudják ezt megtenni? Azáltal, hogy a fő összetevőket szétbontják kisebb részekre…

Mutatom hogyan:
Mondjuk, hogy a fő összetevő a példánkban a hús, amely 5 kg mennyiségben van jelen az adott tápban. A második sorban viszont a borsó, borsó liszt és a borsó protein szerepel, és mindegyik 3,2 kg-ot képvisel. Ugyanakkor ezt a három féle dolgot összeadva a borsó kerülne első helyre 9,6 kg mennyiséggel … nos akkor végül is mit etetsz a kutyusoddal? Megmondom: borsót!

forrás: Rodney Habib – Pet Nutritition Blogger

A fenti példa egy külföldi terméket mutat be, de sajnos ugyanezt látjuk több itthon forgalomban lévő terméknél is.

Aztán van még olyan gond is, hogy a fehérjetartalmat illetően sokszor csak annyit olvashatunk a csomagoláson, hogy „hús és állati eredetű melléktermék”. Mi ezzel a probléma? Csupán az, hogy képtelenség kideríteni, hogy miből is készült. Az elhullott állatok tetemétől kezdve bele kerül az élelmiszerboltokban megromlott húsáru is, úgy ahogy van, akár a nejlon csomagolással együtt…
A húslisztről is tudni kell, hogy azokból a húsipari melléktermékekből készül, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok (szív, máj, lábak, csontok, bőr … szóval minden csak nem értékes vázizomzat).

Úgyhogy, ha egy terméken azt látjuk, hogy X%-ban tartalmaz friss, emberi fogyasztásra alkalmas húst, akkor ragadjuk meg a zsákot és figyelmesen böngésszük tovább az összetevőket, ugyanis lehet, hogy kincset találtunk!

Na jó, de mi a helyzet a húson kívüli összetevőkkel? Ha feljebb nem siklottál át az alapvető szükségletet fedező arányokon, akkor láthattad, hogy a szénhidrátokra van a legkevésbé szüksége a kutyának. Tehát kerüld a gabonákat (búza, kukorica, árpa), cukorrépát, burgonyát, szóját, ezek mind haszontalan (és a húsnál jóval olcsóbb!!!) töltelék anyagok!

Márkanév nélküli példák (mindkettő szuperprémium ismert és sokak által használt márka):


A fenti képen az első helyen álló, háromfajta húsféleség mindösszesen 14% arányban van jelen, majd jön a rizs (14%),  és mindjárt utána ott a kukorica és a cirok. Itt nem jelölik a százalékos arányt, így csupán annyit tudunk, hogy ezek 14% kevesebb, de 2,6%-nál nagyobb arányban vannak jelen a tápban.


Ezen a példán pedig bár a leírás szerint 21% csirke van a tápban, de azt nem kötik az orrunkra, hogy csirke micsoda? Csirke hús, húslisz vagy vágóhidi melléktermék? Aztán a következő legnagyobb arányú összetevő a kukorica glutén, azaz kukorica fehérje, s majd hamarosan visszaköszön ismét a kukorica,  rögtön utána a búza, tehát nem nehéz kikövetkeztetni, hogy bizony ennek a tápnak az alapját elsősorban a gabonafélék adják.

A receptúrának egyszerűnek, érthetőnek és a kutya biológiai szükségleteinek megfelelőnek kellene lennie: hús, zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények, zsírok, olajok és ennyi!

Úgyhogy kivagyok a kimondhatatlan nevű hókusz-pókusz formuláktól! Ezek számomra egyedül azt jelentik, hogy mennyire messzire került az adott táp a kutya természetes szükségleteitől.

A kiegyensúlyozott és teljesértékű táp megnevezés, mint látjuk sok esetben annyit jelent csupán, hogy a táp megfelel a szabályzásoknak, ergo a kutya életben marad általa…

A puszta életben maradástól én azért jóval magasabbra tenném a lécet, és akkor kevesebb beteg, allergiás, rákos kutya lenne!

Wuff! Beszéltem!

Tíz éve ugyanúgy hiányzol, Phoebe ...

3600 nap, 120 hónap, tíz év ... ennyi idő telt el azóta, hogy elmentél, és még mindig könny szökik a szemembe ha rád gondolok, Phoebe. Sok...