Most komolyan! Miért van gabona a kutyatápokban?

Időről időre napvilágot lát egy-egy cikk, ami kiveri nálam a biztosítékot a gabona kontra kutyaeledel témában. Erre a mostanira muszáj volt aludnom jó néhányat, hogy 100%-ban indulat nélkül, tényekre alapozva cáfoljam meg mindazt, amit „szakértők” összehordtak.

Sajnos tény, hogy a kutyák, bár ragadozó állatok, a számukra gyártott tápok nagy mennyiségben, akár 50-70%-ban tartalmaznak gabonaféléket. Az ominózus cikk szerint ez jó, mivel a gabonára a kutyának és macskának szüksége van, sőt, jó tesz nekik. Hmmmm ....



A cikket egy állatorvos írta. Írása alatt megjelölte azokat a forrásokat, amelyeket felhasznált. Sajnos nem mindegyik cikk érhető el, de ami megnyitható, az mind a következőket támasztja alá:
a farkas falkában vadászik
a farkasfalka prédája 90-95%-ban nagytestű kérődző állat (egy préda közös levadászásával az egész falka élelemhez jut)
a sikeres vadászat után a falka társak közösen fogyasztják el a prédát, elsőként a legtáplálóbb belső szerveket fogyasztják el, majd az izomzatot, végül a csontokat és a bőrt.

Eddig rendben is vagyunk. A fenti megfigyelések hitelesek és megkérdőjelezhetetlenek. Tudjuk, hogy a kutya őse a farkas, a kutya DNS-e 99,9%-ban megegyezik a farkaséval, így emésztőrendszere a mai napig a farkas őst mintázza.



Azonban jön is az első bukfenc … a cikk írója szerint a farkas miután elejtette az áldozatát, annak hasát nyitja fel és a belső szerveket fogyasztja el, máj, szív, zsigerek és a préda többi részét gyakran ott hagyja …
Amiből azt a következtetést vonja le a cikk írója, hogy a zsigerekben lévő félig megemésztett növényi részek fontos részét képezik a farkas táplálkozásának.

Én azt mondom, oké, hiszen a belső szervek roppant táplálóak, DE!



Tegye fel a kezét, aki látott már dokumentumfilmben farkast, akarom mondani farkasokat vadászni!? Bizony FARKASOKAT, így többes számban! Ugyanis a farkas falka állat, falkában is vadászik! Egyedül gyakorlatilag esélytelen egy nagyobb kérődzővel szemben.

És itt már fel is merülhet még a laikus olvasóban is a következő kérdés: létezik az, hogy a falka által elkapott és leölt őz, szarvas, bölény, vaddisznó vagy egyéb kérődző állatnak csupán a szívét, máját, beleit és egyéb belső szerveit eszik meg a farkasok? Vajon hány állat lakhat jól egyetlen szarvas belső szerveivel? Mi lesz a többiekkel? Vadásznak maguknak más belső szerveket?



HÁT NEM! A farkasfalka bizony megbecsüli a nehezen levadászott zsákmányt és elfogyasztja. Így jut a falkában mindenkinek enni való, a kölyköknek, a vadászni már nem tudó gyengéknek, öregeknek is.

Opportunista ragadozóként amúgy teljesen természetes, hogy az áldozat hasfalát nyitja fel a farkas. Ugyanis ez a legkönnyebb és leggyorsabb módja annak, hogy az áldozatból a lehető leggyorsabban belakmározhasson. És hát az a biztos, ami már a pocakban van! Azt is tudjuk, hogy a préda elejtésekor igyekeznek a farkasok degeszre tömni magukat, mert nem tudni, mikor jutnak legközelebb ételhez (innen ered a kutyáink falánksága, habzsolása, amit sokan rendellenesnek gondolnak, holott leginkább erős ösztönökre utal).


El is jutottunk egy másik kardinális kérdéshez: mit eszik a préda? Mi az az értékes anyag, ami a leölt kérődző állat gyomrában beleiben van és a farkasok nagy lelkesedéssel fogyasztják? 

Hát elárulom: nem gabona! 

Hanem fű kérem szépen, meg levelek, rügyek és hasonló növényi részek. A kérődző állatok ugyanis elsődlegesen szálas takarmányt fogyasztanak, nem pedig gabonát, ahogyan a cikk írója állítja. Elég, ha abba belegondolunk, hogy egy naptári évet figyelembe véve, annak csak egy töredékében, pár héten keresztül teremnek a kalászos növényeken pl. búza, kukorica stb. gabonaszemek. Csak ebben a pár hétben lenne esélye annak, hogy a levadászott kérődző állat beleiben gabonát is (!) találjanak a farkasok.
Az európai őzek, szarvasok, vaddisznók ráadásul csak az utóbbi 500 évben találkozhattak egyáltalán kukoricával, hiszen az csak ekkor került be Kolumbusznak köszönhetően a kontinensre Amerikából. Az is igaz, hogy a kukorica melegkedvelő növény gyanánt az észak európai területeken nem terem, így az északi területekre visszaszorult farkasok a legritkább esetben ejthettek el olyan növényevő állatot, amelynek kukorica volt az emésztőrendszerében.

Mégis a legtöbb kutyatáp gyártó előszeretettel használ nagy mennyiségű kukoricát a tápok készítése során! A legszomorúbb az, hogy ezt "tudományosan" meg is ideologizálják!

Tény, hogy a gabonaféléknek is van fehérje tartalma, ez pedig a glutén. Ez viszont sajnos lehetőséget nyújt arra a tápgyártóknak, hogy még egy kicsit spóroljanak a hússal és összességében a táp minőségével. Ugyanis amikor egy kutyatápos zsákot nem olvasunk el alaposan, és csak az analitikát nézzük meg, azaz azt, hogy mennyi fehérje, zsír, szénhidrát van a tápban, akkor bizony könnyen belefuthatunk abba, hogy a fehérje tartalom nagy részét növényi fehérje, azaz glutén alkotja. Ez több szempontból jelent problémát.
Egyik az, hogy a kutya és a macska húsevő, és a húsban található fehérjéket tudja a legjobban hasznosítani. A glutén egy idegen fehérje a ragadozó kutya és a macska számára, nem csoda, hogy egyre több állat mutat allergiás reakciókat (bőrpanaszok, emésztési gondok), a gabonát tartalmazó étrend esetén.


A másik probléma az, hogy a húsevő állatok energiaszükségletüket elsősorban fehérjékkel, másodsorban zsírokkal tudják leghatékonyabban fedezni. A laktózt (tejcukrot), szacharózt (répacukrot) és a gabonafélékben található keményítőt alig-alig tudják hasznosítani, hiszen hiányoznak az ezen anyagok emésztéséhez szükséges enzimek az emésztőrendszerükből. Persze mindenféle hókuszpókusz eljárással ezek a szénhidrát féleségek átalakíthatóak, feltárhatóak, így valamelyest mégis hasznosulni tudnak. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a gabonafélék csupán az olcsó töltelékanyagok szerepét töltik be a kutya és macskatápokban.

Woof! Beszéltem!

Kössz, hogy kirúgtatok!

Az elmúlt hónapokban nem igazán találtam időt a blog írásra, pedig a témák szinte túlbugyognak bennem, le kell jegyezzem őket, nehogy elfelejtsem. Már azon is gondolkodtam, hogy talán videóblogot kellene inkább indítsak, mert beszélni tudok jövet-menet is, de ehhez azért nem vagyok elég vagány és nem vagyok biztos benne, hogy tudnám-e csinálni ... bár erre a családom tuti azt mondaná, hogy "persze, hallottuk már egy párszor, hogy ehhez, meg ahhoz sem értesz, aztán mégis megcsináltad :D"



A hallgatásom oka leginkább az volt, hogy beszippantott az új munka, az új gyermekünk, a Pet Farm Family Kft. és a vele kapcsolatos feladatok. Azt, hogy nem jut időm a blogra bánom, a sok munkát viszont nem! Élvezem és lubickolok a sok tennivalóban, szeretem, hogy mindent mi magunk csinálunk, még akkor is ha bizony sokszor nagyon elfáradunk. Nincs munkaidő kezdete, nincs vége, nincs hétvége, nincs tervben nyaralás sem, de ez nekünk most jó. NAGYON JÓ!

Sokszor eszembe jut, hogy hogyan is jutottunk el idáig, illetve, hogy nekem magamnak milyen utat kellett bejárnom ahhoz, hogy végre azt csináljam, amit szeretek.


Persze nem voltam ennyire happy és magabiztos, amikor kicsit több mint öt éve egyszercsak a kezembe kaptam a felmondásom... Hat éve dolgoztam ennél a multinál, testhezálló, képzettségemhez, tapasztalatomhoz illő munkaköröm volt, hozzá kellemes fizetés, cégautó meg a többi apróság.
Ahogy az ilyen esetekben elvárható: sokkot kaptam. Akkor most mi lesz? 47 éves voltam akkor, és ilyen, hogy engem kirúgjanak, mindeddig soha nem fordult elő velem. 
Ahogy magamhoz tértem az első kábulatból, gyorsan egyeztettem telefonon a kedvesemmel, és lemondtam a nászutunkból egy hetet. Mert, hogy épp férjhez menni készültem. 

Nem süllyedtem letargiába, elkezdtem újra szervezni az életem. Megírtam az önéletrajzom, elkezdtem állásokra, fejvadászokhoz jelentkezni és biztos voltam benne, hogy fogok munkát találni. De csak teltek a hónapok és nem találtam. Volt ahova 3 hónapon keresztül jártam be interjúra, már az atyaúristennel is találkoztam, már preziket, statisztikákat készítettem és adtam elő nekik (épp csak fizetést nem kaptam érte), de végül a másik pályázóra esett a választásuk ...

Végül 6 hónap múlva találtam munkát. Mondjuk nem volt hosszú életű, főképp mivel a fülembe jutott, hogy munkáltatóim úgy gondolták, hogy megcsináltatják velem a hiányosságaikat (céges arculat, weboldal, marketing anyagok, üzletfejlesztés stb.) és aztán ahogy beindulnak a dolgok elküldenek. Így mielőtt kirúghattak volna ÉN magam mondtam fel.


Persze könnyen megtettem, mivel már ott volt a küszöbön az új munkám. Végre azzal foglalkozhattam amit a legjobban szeretek. Ötvözhettem a szakmámat a hobbimmal, ugyanis marketing manager lettem egy kutyaeledeleket forgalmazó cégnél. Innen két és fél év után elküldött a főnököm. Mivel forgalommal arányos jutalék rendszerben állapodtunk meg, egy idő után túl magasnak találta a fizetésemet.
Szerettem a munkámat. Szívemet, lelkemet beletettem. De vége. Ennyi volt.


Négy éven belül háromszor vesztettem el az állásom. HÁLA AZ ÉGNEK!

Ez a négy év bőven elég volt arra, hogy képezzem magam (Adobe Photoshop, InDesign, Illustrator), hogy felfedezzem magamban a rajz tehetséget (Creative Dog Lover), kedvesemmel közösen lakberendező vállalkozást indítsunk (Stardust Cottage és Remi Art Lamps) és elég volt arra is, hogy magabiztosan belevágjunk egy új cég megvalósításába. Ez a Pet Farm Family.

Szóval röviden és velősen csak ennyi: Kössz, hogy kirúgtatok!

Így váltam boldog, kiegyensúlyozott emberré. Olyan emberré, aki élvezi a munkáját, az életet és szereti a hétfőket is.

WOOF! Beszéltem!

Mitől fogköves a kutyám?

Kedves Gazdi!

Ha most valaki neked szegezi a kérdést, "Buksi* (*a megfelelő név behelyettesítendő) kutyádnak van-e fogköve", mit mondanál?

Tudod egyáltalán milyen a fogkő?

Van egyáltalán bátorságod rendszeresen belenézni kutyád szájába?

Esetleg gondolkodtál már azon, hogy vajon Buksinak mitől olyan elviselhetetlenül büdös a lehelete? Kölyökkorában majdhogynem a kölyökpuszi volt a kedvenced, most pedig undorodva fordulsz el a felnőtt Buksitól, mikor az arcodba liheg! Ez azért nagyon szomorú!

Először is tegyünk tisztába néhány kérdést:


Mi az a fogkő és hogyan keletkezik? A táplálék elfogyasztása után a kutya szájában visszamaradó apró, láthatatlan ételmaradványok még órákon keresztül bomlanak. Ebből a bomlási folyamatból marad vissza a fogakon a lepedék, amely még tulajdonképpen letörölhető lenne. Erre a lepedékre rárakódnak a nyálból kiváló ásványi sók, melyek megszilárdulnak és már el is kezdődött a fogkövesedés a fogak és íny találkozásánál.

Hogyan állapíthatom meg, hogy a kutyám fogköves? Elsősorban úgy, hogy a fogak mélyedéseiben, a fog és az íny találkozásánál barnás felrakódást látsz. Az orrunkat megcsapó bűzös lehelet a másik indikátor.

Veszélyes-e ha a kutya fogkövességét nem kezeljük? De még mennyire! A fogkő nem csupán esztétikai probléma! A szájban, fogágyban elinduló gyulladásos folyamatok veszélyeztetik a kutyánk foganak épségét. Még súlyosabb probléma, hogy a plakkon megtelepülő baktériumok bekerülhetnek a véráramba a gyulladt ínyen keresztül és súlyos betegségeket okozhatnak a kutya legfontosabb szerveiben (szív, máj, vese,tüdő).

Masszív fogkő. Forrás: City Vet

És akkor jöjjenek a tévhitek:

A száraztáp mindenféle városi legendával szemben NEM segít a fogkő elkerülésében! A kutyák 98%-a nem rágja meg a száraztápot, csak behabzsolja és lenyeli! Aki már látott kutyát hányni, idézze fel, ahogy a tápszemek szépen egészben és épségben köszönnek vissza a hányásban. (Itt jegyezném meg, hogy a habzsolás ösztönös cselekedet, a kutya - és vele együtt minden más ragadozó állat -, amikor ételhez jut, igyekszik azt mihamarabb a gyomrába pakolni, ugyanis akkor már nem veheti el tőle senki!)
Ebből adódóan a különleges ásványi anyagokkal bevont tápszemek rágása sem fogja a fogakról ledörzsölni a lepedéket.

Ugyanígy a nedves tápok, konzervek etetése sem fokozza a fogkövesedést pusztán az állagából kifolyólag. Az állagnál ezerszer fontosabb az összetétel!

És a legfontosabb: nem az állatorvos által altatásban végzett fogkőeltávolítás az egyetlen kiút.

Inkább gondolkodjunk egy kicsit ... a kutya őse a farkas. Ezt ugye senki nem vonja kétségbe?!

A farkas mit eszik természetes környezetében? A saját maga által elejtett vadakat. Leginkább nagyobb emlősöket, szarvast, őzet, ritkábban  madarakat, nyulat és egyéb kisebb rágcsálókat. Ez is tiszta sor, ugye? Nos akkor az utolsó kérdésem: Van a farkasnak fogkő problémája? Nincs! Ennyi! 



Sasha vagyok. 9 éves. Kutya és húsevő




Oké, akkor azt már tudjuk ugye, hogy ha a farkashoz hasonlatosan táplálnánk a kutyáinkat, akkor valószínűleg nem lennének fogkő problémái kedvencünknek. De hát mégse küldhetjük el Buksit vadászni...
Persze, hogy nem, de az, hogy mit etetünk vele, az viszont a mi lelkünkön szárad!

Itt jön az a duma, hogy "de hát mi mindig is prémium minőségű tápot adtunk Buksinak"! Kedves Gazdi, elolvastad már, hogy miből készült az a nagyon prémium táp? A szép csomagolás, a hangzatos márkanév sokszor igen silány minőséget takar. A következő érv szokott következni: "nekünk ezt javasolták az állateledel boltban". Szomorú hírem van: a legtöbb kereskedésben eladók dolgoznak, nem szakértők.

Sajnos a kutyatápok többsége szénhidrátban, azaz gabonában vagy egyéb magas keményítő tartalmú összetevőben gazdag, ami mindamellett, hogy az emésztés során cukorrá (!) alakul, fenemód kedvez a fogkőképződésnek!
Azzal azért legyünk tisztában, hogy a gabonafélék a kutya eledelekben pusztán az olcsó töltelékanyag szerepét töltik be, hasznosságuk teljességgel megkérdőjelezhető.

(A kutyatápokat fejlesztő szakemberek tuti, hogy nem a farkas táplálkozási szokásainak megfigyelése alapján építették bele a kukoricát, búzát, szóját, burgonyát vagy a hüvelyeseket a kutyatápokba! Wuuf!)

És egy aprócska tény: a fogkő azóta lett népbetegség a kutyák és a cicák között, amióta a kényelmi száraztápok világszerte elterjedtek. Csak mondom.

Ha úgy döntesz, hogy felveszed a harcot a fogkő ellen:

Ne etesd kutyádat gabona tartalmú tápokkal! A szénhidrátban gazdag táplálás nagyban elősegíti a fogkőképződést ráadásul sok egyéb szempontból is egészségtelen a kutya számára, de erről korábbi bejegyzéseimben írtam már. Állítsd össze eledelét kutya biológiai szükségleteinek megfelelően vagy válassz olyan eledelelt, amely nagy arányban tartalmaz húst, amit zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények egészítenek ki.

Ne hagyd előtte az ételt! Minden egyes étkezés után a táplálékból visszamaradó darabkák további egy-két órán keresztül bomlanak, így ha például egész nap kutyánk előtt van az étel, a lepedék képződéssel járó folyamat akár egész álló nap fennáll.

Biztosíts számára természetes rágni valót! A fogak mechanikai tisztításához szükséges, hogy rendszeresen, legalább hetente egy alkalommal adj neki csontos húst (kivéve sertés!), vagy szárított húst vagy esetleg egy jó kis szarvas agancsot.

(A fogkő megjelenését és mennyiségét sok különböző tényező befolyásolja, például függ a nyál mennyiségétől, a fogak egymáshoz viszonyított helyzetétől, de a száj baktériumflórájának összetételétől is. Ugyanakkor a fogkövesedés hajlam, genetika kérdése is, így előfordul, hogy minden igyekezetünk ellenére felrakódik a fogkő. 
Egyes kutyafajták sajnos fokozottan ki vannak téve a fogkövesség kialakulásának (hála a különleges fajtákat kialakító tenyésztőknek). A más kutyafajtáktól eltérő szájszerkezet (pl a rövid orr) kiemelten hajlamosító tényező. Ezeknél a kutyusoknál még nagyobb figyelmet kell szentelni a fogak rendszeres ellenőrzésére.
Ezek a kivételek, ami tudva lévően csak erősítik a szabályt. Így a kivételektől eltekintve a nagy többség elkerülhetné a fogkövet helyes táplálkozással.)

Wuff! Beszéltem!

.

Allergiás a kutyám? Vagy ez valami teljesen más?

Szinte nincs olyan nap, hogy legalább 2-3 olyan facebook bejegyzésbe botlanék, hogy egy gazdi próbál segítséget kérni egy facebook csoportban, mert a kutyusa allergiás. A segélykérést olvasók pedig próbálnak tanácsot adni, anélkül, hogy látnák a beteg kutyust vagy hogy biztos ismereteik lennének arra vonatkozóan, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. 

Valóban allergiáról van szó vagy inkább a sokkalta gyakoribb táplálék intoleranciáról? Vagy esetleg valami más dolog áll a háttérben? 


Az allergia esetén az immunrendszer reagál egy bizonyos összetevőre, míg az élelmiszer intolerancia többnyire valamilyen emésztési probléma formájában jelentkezik (ergo az allergiára nem igazán jellemző a hányás, hasmenés, puffadás az élelmiszer intoleranciára viszont annál inkább!) 


Az allergiás tünetek az étel fogyasztását követően közvetlenül jelennek meg míg a táplálék intolerancia tünetei később, akár napokkal az étkezés után jelentkeznek. Az allergiás megbetegedéseknek csupán nagyjából 10%-a köthető valamilyen ételféleséghez, a többi inkább pollen, por vagy egyéb külső tényező. A táplálékintoleranciának meg már a nevében is benne van, hogy 100%-ban valamely táplálék okozza. 

A tüneteket illetően már sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet … Mind az allergia, mind a táplálékintolerancia esetében találkozhatunk bőrtünetekkel (vakarózás, mancs nyalogatás, kiütések) és bizonyos emésztési problémákkal is, bár mint feljebb is írtam a hányás, hasmenés, puffadás inkább intoleranciára utal. A diagnózis felállításában sokat segít, ha a gazdi el tudja mondani például az állatorvosnak, hogy Fifike elfogyasztott ezt vagy azt, majd rövidesen megjelentek rajta a kiütések. 

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, létezik egy úgy nevezett szivárgó bél szindróma (elég rosszul hangzik, tudom…) amely ugyancsak gyakran jelentkezik bőrviszketés formájában, aztán sajnos súlyosabb esetben következik a szívbetegség, hasnyálmirigy zavarok, rák … hogy csak néhányat említsek. Ez a betegség nagyon leegyszerűsítve abból adódhat, ha felborul a bélben az ott élő mikroorganizmusok egyensúlya. 
De mi borítja fel? Az antibiotikumok, szteroidok, tartósítószerek, ételszínezékek vagy ami a legjellemzőbb, túlzottan magas szénhidrát tartalmú (GABONÁK!) tápok etetése. 

Ígérem ez lesz az utolsó … sajnos az élesztőgombás fertőzések is nagyon gyakoriak a kutyáknál és tüneteit könnyen gondolhatjuk allergiának. Mik ezek a tünetek? Leginkább a következő tünetekkel találkozhatunk: fekete pöttyök a hason, vakarózás, korpás bőr, fülgyulladás, fülrázás, zsíros felrakódás a füleken, szőrvesztés, mancs rágás, vörösre színeződött talpszőrzet. 

Az élesztőgombák ott vannak mindenütt, a bőrön, a fülben a belekben és nincs velük semmi probléma. Azonban, ha a normál baktériumflóra felborul, elszaporodnak az élesztőgombák és a fenti tünetek formájában jelentkeznek. 
Mitől tudnak elszaporodni az élesztőgombák? Leginkább a magas keményítő tartalmú ételek (GABONA, BURGONYA, RIZS, HÜVELYESEK!!!) etetése, valamint a gyenge immunrendszer és a tápanyaghiány áll a háttérben. 
Hogyan kerülhetjük el az élesztőgombák elszaporodását? Koplaltassuk ki őket! Na nem a kutyát! Az élesztőgombákat! Az élesztőgombák tápláléka a cukor, ezért kerüljük a keményítő tartalmú ételeket (GABONA, BURGONYA, RIZS, HÜVELYESEK!!!), amelyet a szervezet cukorrá alakít. Ez lesz az egyik igazi kihívás, hiszen szinte minden kutyatáp tartalmaz valamilyen keményítő tartalmú töltelék anyagot. Tisztelet a kivételnek! 

A kutya étele húsból, zöldségekből és gyógynövényekből álljon. Kiegészítésként adjunk nekik csontlevest, amely támogatja az immunrendszert és segít a normál baktériumflóra helyre állításában a benne megtalálható prolin, glycin, kollagén és glükozamin tartalomnak köszönhetően. 

Hogyan lehet ezeket a borzalmakat elkerülni? Mit tehetnek a gazdik? 


Forduljunk orvoshoz! Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az allergia tesztek (a bőr teszt és a vérvétel is) nem igazán megbízhatóak, gyakran adnak valótlan eredményt. Ezért is azt gondolom, hogy mi magunk tehetünk a legtöbbet kedvencünk egészségéért! 

Igaz, hogy nehéz dolgunk van, nekünk gazdiknak, mert az elmúlt 20-30 évben gyakorlatilag bemagyarázták nekünk a nagy gyártók, hogy a kutyának speciális tápra van szüksége, sőt más tápra van szüksége a fehér kutyának, másra a yorkshire terriernek és megint másra a németjuhásznak. Sőt azt is elfogadtatták sokakkal, hogy a kutyának szüksége van gabonára, burgonyára, borsóra vagy egyéb marhaságra mert, hogy a kutya az ember mellett mindenevővé vált. #bullshit 

Mi, gazdik pedig egyáltalán nem vagyunk tudatosak, el sem olvassuk, hogy mi van a csomagolásra írva, miből és hogyan készült az a táp. Csak benyaljuk a nagy márkaneveket, a szép színes csomagolásokat, reklámokat. Pedig bizony az összetevők listája nagyon sok mindent megmagyaráz. Például azt is, hogy miért van ennyi allergiás, és sok egyéb súlyos betegséggel küzdő kutya manapság.

A kutya őse a farkas. Ez tény. A farkas pedig egy ragadozó, húsevő állat. 

Igaz, hogy sok száz évnyi gondos tenyésztői munkával több mint 300 különlegesebbnél különlegesebb kutyafajtát tenyésztett ki az ember, egy dologba azonban nem tudott beavatkozni: nem tudott változtatni az emésztőrendszerén. A kutya emésztőrendszere a mai napig egy az egyben megegyezik a farkas ősével kezdve a fogazatával egészen a farka tövéig. Az indusztriális kutyatápgyártók érdekei azonban azt diktálják, hogy valahogy megetessék a kutyával a húsnál jóval olcsóbb gabonaféléket. És ha ez nem megy, akkor etessünk velük "Gabona mentes" táp néven burgonyát, borsót, lencsét … bármit, csak olcsó legyen. 

És könyörgöm ne jöjjünk már azzal, hogy a kutya majd tudja, hogy mi jó neki, ezért aztán mindenféle haszontalan, sőt káros dologgal etetjük. A gyerekek is ha tehetnék, egész nap csak cukrot, csokit meg chips-eket ennének, mégsem hagyjuk! 

Szóval kedves gazdik, ne egy hypoallergénnek kikiáltott, de közben gabonákkal kitömött táptól vagy a benne lévő csodaformulától, kimondhatatlan nevű meghackelt fehérjétől vagy a gyógyszerektől várjátok, hogy kutyusotok újra egészséges legyen, hanem kezdjétek el tudatosan vásárolni, elolvasva az összetevők listáját.

Woof, beszéltem!

Tíz éve ugyanúgy hiányzol, Phoebe ...

3600 nap, 120 hónap, tíz év ... ennyi idő telt el azóta, hogy elmentél, és még mindig könny szökik a szemembe ha rád gondolok, Phoebe. Sok...