Tenyésztőként gyakran kérnek tanácsot tőlem a kutyatáp választás terén, s mivel ez egy nagyon fontos kérdés, mindig igyekszem nem kifejezetten egy-egy tápmárkát javasolni, hanem elmondom a táplálással kapcsolatos alternatívákat (BARF, nyersetetés, házi koszt, száraztáp, nedvestáp stb.) és azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek ismeretében már a gazdik maguk is képesek lesznek egy terméket a kezükbe véve megítélni, hogy érdemes-e azt kipróbálni, vagy inkább azonnal tegyék vissza a polcra. Egyszer majd csak a végére érek és mindenki megtanulja 😉. Ezért is döntöttem úgy, hogy érdemes lesz akár több fejezetben boncolgatni a témát.
Az állateledel boltok polcai zavarbaejtőek, a választék óriási, a csomagolások szépek, kidogozottak, s el vannak halmozva a legváltozatosabb jelzőkkel és különböző varázsformulákkal, amelyek garantálják a szép szőrt, a jó emésztést, erős csontozatot stb., amelyektől mi gazdik úgy érezzük, na ez aztán igazi profi választás. Ha még netán az is rá van írva a termékre, hogy szuperprémium, na akkor már biztos, hogy nyugodtan hajtjuk este álomra a fejünket.
Sokak számára már az is elég, hogy a TV-ben látják egy-egy multi által gyártott termék reklámját, már ezt a tényt, hogy a TV-ben találkoztak vele, úgy értelmezik, akkor biztos jó. Hát NEM!
Akik már kicsit szofisztikáltabbnak érzik magukat, azok megnézik a tápok fehérje, zsír, szénhidrát tartalmát, s vannak, akik ellenőrzik a kalcium foszfor arányt is, ami különösen kölyökkorban kritikus.
Odáig már viszont a legtöbben nem jutnak el, hogy a legtöbbször apróbetűvel, nehezen olvashatóan, egymás utáni zagyva felsorolásban feltüntetett összetevők listáját is elolvassák … pedig itt van a kutya elásva …
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a kutyatápnak elsősorban húsból kell(ene) készülnie, ugyanis a kutya ragadozó! Igen, a chihuahua és máltai selyemkutya is! És könyörgöm, ne dőljünk be az olyan marketing fogásoknak, hogy másmilyen táp kell a golden retrievernek, mint az uszkárnak és más táp kell a fehér, fekete stb. színű kutyának. #bullshit
A kutya alapvető táplálékigénye a következő: 49-56% protein, 30-45% zsír és 6-14% szénhidrát. Ha a farkas őst vesszük alapul, a levadászott állatot igyekeztek szőröstül-bőröstül elfogyasztani hiszen ki tudja mikor lesz ismételten sikeres a vadászat. Így, ha úgy adódott megették az elejtett növényevők gyomortartalmát is. A zsákmányállatok többnyire kisebb rágcsálók, nyulak voltak, ritkábban került az étlapra nagyobb termetű állat, pl. őz, szarvas stb.
Ezt az arányt nagyon ritkán lehet bármilyen táp esetében megtalálni, ugyanis a hús drága, a kutyatápgyártás pedig üzlet, mégpedig hatalmas üzlet! Majd mesélek egyszer a kutyatápok gyártásának a kezdetéről is, amely magyarázatot ad sok mindenre. 😉
Na de térjünk vissza a tárgyra!
Az összetevőket mennyiségi sorrendben kell feltüntetni a kutyatápok csomagolásán, tehát amennyiben a legelső helyen rizs, burgonya, kukorica netán szója van, már ne is olvasd tovább, csakis akkor, ha hozzám hasonlóan szeretnéd az ismereteidet állandóan bővíteni vagy teszem azt alkalmanként jól felháborodni.
Elkeserítő, de a legnagyobb márkák alig néhány százalékban tartalmaznak állati eredetű fehérjét, s azt is húsliszt (angolul meatmeal) formájában. További rossz hír, hogy a hús hiányát ízesítőkkel, szénhidrátokkal/cukrokkal helyettesítik, amelyek aztán semmiféle jó hatással nincsenek az ebekre, sőt! A magas cukortartalom (csakúgy, mint nálunk embereknél) figyelemhiányt, hiperaktivitást eredményez, s hosszútávon mindenféle betegséget okoz a kutyáknak.
Na jó, tegyük fel, hogy az adott táp hátoldalán azt látjuk, hogy az első helyen a hús van, akkor ez most mit jelent? Végeztünk? Hát korántsem…
Ugyanis a tápgyártók képesek olyan trükkökre, hogy egy nem túl szép, de végül is törvényes módon első helyre hozzák a húst, holott gabona sokkal több van a tápban … Hogyan tudják ezt megtenni? Azáltal, hogy a fő összetevőket szétbontják kisebb részekre…
Mutatom hogyan:
Mondjuk, hogy a fő összetevő a példánkban a hús, amely 5 kg mennyiségben van jelen az adott tápban. A második sorban viszont a borsó, borsó liszt és a borsó protein szerepel, és mindegyik 3,2 kg-ot képvisel. Ugyanakkor ezt a három féle dolgot összeadva a borsó kerülne első helyre 9,6 kg mennyiséggel … nos akkor végül is mit etetsz a kutyusoddal? Megmondom: borsót!
forrás: Rodney Habib – Pet Nutritition Blogger
A fenti példa egy külföldi terméket mutat be, de sajnos ugyanezt látjuk több itthon forgalomban lévő terméknél is.
Aztán van még olyan gond is, hogy a fehérjetartalmat illetően sokszor csak annyit olvashatunk a csomagoláson, hogy „hús és állati eredetű melléktermék”. Mi ezzel a probléma? Csupán az, hogy képtelenség kideríteni, hogy miből is készült. Az elhullott állatok tetemétől kezdve bele kerül az élelmiszerboltokban megromlott húsáru is, úgy ahogy van, akár a nejlon csomagolással együtt…
A húslisztről is tudni kell, hogy azokból a húsipari melléktermékekből készül, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok (szív, máj, lábak, csontok, bőr … szóval minden csak nem értékes vázizomzat).
Úgyhogy, ha egy terméken azt látjuk, hogy X%-ban tartalmaz friss, emberi fogyasztásra alkalmas húst, akkor ragadjuk meg a zsákot és figyelmesen böngésszük tovább az összetevőket, ugyanis lehet, hogy kincset találtunk!
Na jó, de mi a helyzet a húson kívüli összetevőkkel? Ha feljebb nem siklottál át az alapvető szükségletet fedező arányokon, akkor láthattad, hogy a szénhidrátokra van a legkevésbé szüksége a kutyának. Tehát kerüld a gabonákat (búza, kukorica, árpa), cukorrépát, burgonyát, szóját, ezek mind haszontalan (és a húsnál jóval olcsóbb!!!) töltelék anyagok!
Márkanév nélküli példák (mindkettő szuperprémium ismert és sokak által használt márka):
A fenti képen az első helyen álló, háromfajta húsféleség mindösszesen 14% arányban van jelen, majd jön a rizs (14%), és mindjárt utána ott a kukorica és a cirok. Itt nem jelölik a százalékos arányt, így csupán annyit tudunk, hogy ezek 14% kevesebb, de 2,6%-nál nagyobb arányban vannak jelen a tápban.
Ezen a példán pedig bár a leírás szerint 21% csirke van a tápban, de azt nem kötik az orrunkra, hogy csirke micsoda? Csirke hús, húslisz vagy vágóhidi melléktermék? Aztán a következő legnagyobb arányú összetevő a kukorica glutén, azaz kukorica fehérje, s majd hamarosan visszaköszön ismét a kukorica, rögtön utána a búza, tehát nem nehéz kikövetkeztetni, hogy bizony ennek a tápnak az alapját elsősorban a gabonafélék adják.
A receptúrának egyszerűnek, érthetőnek és a kutya biológiai szükségleteinek megfelelőnek kellene lennie: hús, zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények, zsírok, olajok és ennyi!
Úgyhogy kivagyok a kimondhatatlan nevű hókusz-pókusz formuláktól! Ezek számomra egyedül azt jelentik, hogy mennyire messzire került az adott táp a kutya természetes szükségleteitől.
A kiegyensúlyozott és teljesértékű táp megnevezés, mint látjuk sok esetben annyit jelent csupán, hogy a táp megfelel a szabályzásoknak, ergo a kutya életben marad általa…
A puszta életben maradástól én azért jóval magasabbra tenném a lécet, és akkor kevesebb beteg, allergiás, rákos kutya lenne!
Wuff! Beszéltem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése